Kérdések és válaszok

Fogorvosi kezelés alatt állok, 40 éves vagyok, 2 amalgám tömésem van. Egy hete keletkeztek a kiütéseim a nyak, has, hát, mell táján és alatt, elsőre a melegre gyanakodtam de mivel nem múltak el és olyan "viszketegségem " volt mint amikor az óraszíj irritál vagy a farmer fémgombja (ami nyáron általában elő szokott velem fordulni), gyanakodni kezdtem a frissen feltett fém/akril koronámra, ami a kiütések előtt pár nappal történt. Jelzem a száj nyálkahártyája nem irritált, az arcomon sincs kiütés és még volt fémkoronám ezelőtt is. Remélem vaklárma!

Nem biztos, hogy vaklárma. A tünetek megjelenése, a fémérzet, eléggé gyanús. Ez utóbbi inkább a fémmel függhet össze, a viszketés az akril borítással, de a fémötvözet egyik fém alkotórészével is, pl. nikkel, elképzelhető, a kiütések pedig lehet, hogy valamilyen lappangó foggócot mutatnak, gyökérkezelt, vagy még nem gyökérkezelt, csak elhalt fog háttérrel. Véglegesen beragasztották az új hídját, koronáját?

Nyelvem visszatérő, fél éve csaknem folyamatos térképnyelvszerű kisebesedése miatt allergia vizsgálaton vettem részt, melynek eredményeképp perubalzsam (++), fragrance-mix (+), wood tare mix (+) és nikkel (+++) allergiát állapítottak meg. <br />
Azt szeretném megtudni, hogy a kb. 15 éves 2 db amalgám tömésem okozhatja-e ezt az elváltozást? (tartalmazhatnak-e nikkelt, vagy keresztallergiát okozó fémet?) <br />
Tapasztalatom szerint a mentholos készítmények fokozzák a kisebesedést, ezért korábban fogporral próbálkoztam (nem igazán vált be), jelenleg pedig az Elmex homeopátiás fogkrémjét használom.

Valószínűleg jobb lenne a töméseit kicseréltetni, az amalgám ugyan nem tartalmaz nikkelt, de ez esetben nem az allergia lehet a kiváltó ok, hanem a fémtömések áramképződése. Erre vonatkozó cikkeket megtalálja a CIKKEK- link alatt. <br />
A mentolos készítmények valóban irritálhatnak,

2 hete gyökérkezelték a jobb 5-ös fogamat. Rá egy héttel elkezdett fájni. Az orvos nem vette ki a tömést, hanem felírt Dalacint, hogy majd az lehúzza a gyulladást. Ez volt két napja, azóta a helyzet rosszabbodott. Az arcom feldagadt és csak Cataflammal elviselhető a fájdalom. Ez az állapot normális vagy menjek vissza az orvoshoz? Várom válaszát. Köszönettel :

Vissza kéne menni a fogorvosához, vagy maradt még gyulladásos idegrész a fogcsatornában, vagy a gyökércsúcs körül van csontfolyamat, vagy van az ötös fogban egy rejtett csatorna – ez általában 1 csatornás, de 2-3%-ban 2 is lehet – és az okozza a tüneteket.

14 éves fiamnak az alsó állkapcsán, az ínye alatt egy "dudor" nőtt ki, ami napról napra egy kicsit nagyobb, nyomásra érzékeny, mi lehet ez?

El kéne menni fogorvoshoz. Valószínű a fog elhalása és kezdődő csonthártyagyulladás.

Kb. 7 éve fáj az állkapcsom mindkét oldalon, hol kevésbé, hol erősebben. Tavaly szájsebésznél jártam, ahol sima és OP-röntgen után se láttak semmit, de felírtak egy harapásemelőt, amit a mai napig használok, valamint elmentem egy 6 alkalomból álló röntgensugaras kezelésre a Sportkórházba. Akkor átmenetileg enyhült a fájdalom, mostanra visszatért. Napközben alapfájdalom nincs, de éjjel, ha oldalra fordulok, elkezd fájni az állkapcsom, ha visszafordulok hanyatt, a fájdalom megszűnik, mintha valami nagy súlyt vennének le róla. Ezenkívül nem tudom nagyra nyitni a számat, pl. egy almába már nem tudok beleharapni. Időnként az állam is fáj, sőt pár hete a fülem is elkezdte. Kérem segítsen, milyen szakorvoshoz kell fordulnom? Mert ez elviselhetetlen.

Sajnos látatlanban nehéz válaszolni, mert több folyamatra jellemzőek az Ön által felsoroltak. Az, hogy a röntgen besugárzás segített – bár nem tartom megfelelő terápiának – arra utal, hogy az állkapocsízületei túlterheltek. Ez esetben a harapásemelés, az un. NTI-tss rendszer (keressen rá!) általában megoldást jelenthet az éjszakai fogszorításra, amennyiben az áll fenn. Azonban az Ön esetében nem világos, hogy miért csak oldalra forduláskor jelentkezik a probléma. Van néhány kérdés ami az Ön esetében ezt módosíthatja: <br />
– ha a bölcsességfogai nem törtek elő és bent vannak az állcsontban <br />
– ha fogpótlásai vannak <br />
– ha 7 évvel ezelőtt fogpótlásai készültek <br />
– ha a felső vagy alsó őrlőfogai gyökérkezeltek <br />
– ha több fémmel tömött foga van <br />
Ha mindezekre "nem" a válasz akkor a NTI-tss rendszer segíthet.

Előfordulhat e, hogy az amalgámból felszabaduló higany csak idegi (zsibbadás) és pszichés (anhedonia, önbizalom csökkenés, insomnia) tüneteket idéz elő, és érintetlenül hagyja a többi életfunkciót (immunrendszer, kiválasztás, májfunkciók)?

Igen, sok esetben nincs is más tünet, csak az idegrendszeri.
A lehetséges idegrendszeri tünetek;
Különböző jellegű fejfájások, általános gyengeség, alvászavar, koncentráció csökkenés, kimerültség, szédülés, hallás – látás zavar, szapora szívverés, vérnyomás emelkedés, zsibbadás, remegés, neuralgiás tünetek, depresszió, félelemérzet, önbizalom hiány, stb.
Az általános gyengeség, a kimerültség, a szapora szívverés, a vérnyomás emelkedés látszólag nem tartozik az idegi jellegű tünetek közé, de mivel szervi háttér általában nem kimutatható, a hagyományos vizsgálatok is idegi eredetűnek diagnosztizálják.

Múlt év őszén minden amalgám tömést eltávolítottak, sok fogamat kihúztak, de azóta is érzem a fémes ízt és arcüreg érzékenységem is van, az arcideg-görcs még fokozódik. Van egy amalgám folt az ínyemen és úgy érzem, innen indul ki minden, és állandó fájdalmat érzek azon a részen, mintha még lenne ott fogam. Hová fordulhatnék, mert senki nem hisz nekem és egyre romlik az állapotom.
Előre is köszönöm a választ.

Egy biológiai fogászati rendelőt kéne választania, szükség lenne méregtelenítésre, nehézfém kivezetésre és valószínűleg az amalgám foltot is el kell távolítani. A CIKKEK-nél a Méregtelenítéssel foglalkozókat és a Higany hatásait javaslom olvasásra.

Az interneten a google-ba beütve akár az amalgám akár a higanymérgezés szót, elég kemény anyagokat talál az ember, pl. olyat, hogy a monitorsugárzás hatására a higany fokozottabb mértékben kerül a fogtömésből a szervezetbe…<br />
Vizsgálati módszereket is találni, pl. nyálból, rágózás előtt-után vizsgálva, de még olyat is, hogy speciális képalkotó eljárással kimutatható, hogy hol rakódott le a higany a szervezetünkben (agy, pajzsmirigy, központi idegrendszer, állcsont, stb. ). Ezek a vizsgálatok valahol esetleg elérhetők? <br />
Az e. ü. szféra és a minisztériumok felé ezek nem jutnak el? Vagy visszadobják őket?

Az idézett vizsgálatok mind tudományos környezetben készültek, a WHO különbizottsága is elemezte azokat, erre született meg a WHO állásfoglalása amit bizonyára Ön is olvasott, ez 96-óta mindenki számára elérhető, magánszemélyek és hivatalos fórumok részére egyaránt. De a WHO állásfoglalásai és ajánlásai nem kötelezőek egyetlen tagországra sem, minden ország maga dönti el mit vesz figyelembe. <br />
A magyar egészségügy olyan amilyen, a folyamatokkal és a problémákkal a sajtóból naponta szembesülünk. Az ország, annak állampolgárai és hivatalos szervei több dologban még nem felkészültek, nem előrelátóak. A lehetőségeink is korlátozottabbak, mint pl. Svédországé, hogy egy példát említsek.
A monitor veszély inkább már lassan a múlté, a lapos monitoroknál nem áll fenn a károsító hatás. <br />
A kérdezett vizsgálatokat Mo. -on nem végzik, Németo.-ban igen, de nagyon költséges. A higany terhelés kimutatására a legegyszerűbb és bevált módszer a biorezonancia, vagy a Voll-féle diagnosztika.

Valahol olvastam, hogy a cink és szelén egy időben történő adásánál kölcsönösen megkötődnek és a higany érintetlen marad. Valóban szükséges a szelén a kivezetéshez?

1. A szelén nem kivezető szer, de elengedhetetlen. <br />
2. A szelén és a cink tartalmú szereket valóban célszerű 2-3 óra különbséggel bevenni, különösen, ha C-vitamint is szedünk. <br />
<br />
A szelén-nyomelem központi szerepe <br />
Az szerves kötésben lévő szelén formájában a természet fontos nehézfém-eltávolító eszközzel ajándékozott meg bennünket. Ez az egyik legfontosabb, a szabad gyököket hatástalanítani képes vegyület. A szabad gyököket a tumorok kialakulásában és az öregedés folyamatában játszott szerepük miatt, egyre intenzívebben vizsgálják. A nehézfémek hatástalanításakor a higany által blokkolt fehérjék S-H csoportjaihoz szelén kötődik, visszaállítva az eredeti állapotot. Mivel Közép-Európa szelénben is szegény terület (Magyarországon a talaj és a felszíni vizek szelén koncentrációja a világon az egyik legalacsonyabb), az itt élő populáció a táplálékkal nem jut elegendő szelénhez. Ez nehézfém mérgezéseket és más, szelén hiány következtében kialakuló betegséget okozhat. <br />
<br />
Szelén-nyomelem hatásai <br />
<br />
– az öregedési folyamatokat lassítja <br />
– a sejtkárosodásokat csökkenti <br />
– a rákos betegségek iránti hajlandóságot csökkenti <br />
– véd a rákkeltő anyagokkal, környezeti mérgekkel, radioaktív sugarakkal szemben <br />
– közömbösíti a sejtmérgeket <br />
– méregtelenít a nehézfémektől (higany, kadmium, ólom) <br />
– csökkenti a "civilizációs betegségek" káros hatásait <br />
– csökkenti a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát <br />
– gátolja a zsírsavak oxidatív szétesését <br />
– segít elhárítani a szabadgyökök támadását (dohányzás, élelmiszeripari <br />
konzerváló és adalékanyagok, gyógyszerlebomlás) <br />
– védi a fehérjéket az oxidációtól <br />
– fokozza a vitamin-transzportot a sejtfalon keresztül <br />
– csökkenti a helytelen táplálkozás okozta terhelést <br />
– erősíti és védi a májat <br />
– reuma és ízületi degeneratív betegségek kezelésében nélkülözhetetlen <br />
– immunstimuláló hatása van <br />
– az immunrendszeri antitestképződést támogatja <br />
<br />
Az amalgám hatásaink összefoglalása <br />
<br />
– áramfejlesztés, ionok oldódása <br />
– hasadásos korrózió, mechanikus kopás <br />
– savak okozta oldódás <br />
– higanypárolgás, – diffúzió <br />
– szervetlen vegyületek átalakítása, mérgező szerves vegyületekké <br />
– egyes aminosavak és enzimek gyökeinek blokkolása <br />
– kötőszöveti (mesenchymális) zavar <br />
– Hg-fehérje komplexek és Hg által indukált autoantitest komplexumok képződése <br />
– kóros immunkomplexek termelődése <br />
– szabadgyökök létrejötte <br />
– szelén-zink hiány <br />
– folsav hiány <br />
– a száj- és a bélflóra zavarai (további érintettség sorrend: bélrendszer, <br />
nyirokkeringés, vérsejtek, ízületek, idegrendszer) <br />
– vese funkció zavar <br />
– nyálkahártya elváltozások <br />
– neurotoxikus hatás (depressziók) <br />
– allergizáló hatás (a Hg, de egyéb fémösszetevők is lehetnek effektív allergének) <br />
– magzati károsítás, gyermekkori betegségek <br />
<br />
Tehát valóban szükséges a szelén a kivezetéshez!

A problémám a következő: 14 amalgám tömésem van, az utóbbi 1-2 hónapban kb. 4-5 új került a fogaimba, és a tüneteim egy részét azt hiszem ez okozza, bizonytalanságomat fokozza, hogy most két éve agy- és gerincvelő gyulladásom volt, és még ennek is vannak maradványai (fejfájás, fáradtság, koncentráció-zavar, ingerlékenység, szorongás,), de most nehezen javuló Candida-fertőzés, derékfájás, szédülés, torokfájás, száj szárazság, légzési nehézség, illetve ami a legújabb, fémes szájíz is csatlakozott a fentiekhez, régi problémám a lymphocytaszám csökkenés. Nos, ezek alapján gyanakodhatok valamilyen fémmérgezésre? Ha igen, mi a teendőm, azontúl, hogy kicseréltetem a töméseimet? A fogorvosom szerint nem mérgezőbb az amalgám, mint a fényrekötő. . . . .

A fogorvosa téved, az amalgám tömés – a higanytartalma miatt – erősen mérgező, különösen nagy mennyiségben. Azt javaslom olvassa el a Cikkek – Link alatt lévő, idevonatkozó írásokat ( <a href="http://www.biodent.hu/cikkek/">http://www.biodent.hu/cikkek/</a> ).

Elismerik-e már hivatalosan az amalgám-tömések káros hatásait? <br />
Vannak-e hivatalos módszerek / alkalmazott módszerek a higanymérgezés kimutatására és a töméscsere utáni nehézfém-kivezetésre? <br />
Ha igen, az OEP által támogatottak-e ezek a vizsgálatok / gyógyszerek, vagy ha belekezdünk, saját zsebből kell fizetni mindent?

Mindhárom kérdésére "NEM" a válasz.

Doktor úr,engem az érdekelne,hogy milyen tömésre érdemes lecserélni az amalgámot? Korábban olvastam. hogy sok műanyag tömés sem egészséges és a méretekkel is probléma adódhat.

A helyes válasz; bármire, mert az amalgámnál minden jobb. A műanyag tömések káros voltát az "amalgámpártolók" terjesztik, mindenfajta tudományos megalapozottság nélkül. Én sem igazán értem, hogy miért? <br />
Ha "túl nagy" egy tömés, annak megoldására vannak az un. inlay-k (inlék), betétek. Ezeket a fogtechnikus készíti, minta alapján, ennél is van fémmentes megoldás.

Sokat olvasgattam az amalgámtömésekkel kapcsolatban, és eszerint több, krónikus betegségnek is okozója lehet. Egyik kérdésem az lenne, hogy bármilyen, vagy csak a nehézfém-allergia származtatható tőle?
A másik pedig, hogy érdemes-e kicseréltetni (2 db van). Ez egyébként államilag támogatott, vagy teljes önköltséges művelet? (Egyelőre még diák vagyok) <br />
(Aminek oka számomra eddig nem derült ki, évente 1-2szer visszatérő bakteriális fertőzés fordult elő többször velem, azonban a háziorvos sosem kötötte őket össze – pedig kísértetiesen hasonlóak voltak – ezt feltehetőleg valamilyen szinten talán magyarázhatná az amalgám – valamint több más, ennyire nem komoly problémát is)

A nehézfém-terhelés valójában nem allergia, ill. csak az egészen erős terhelés mutat már allergiás tüneteket. Mivel az egész szervezetet terheli és a teljes immunrendszert, a legváltozatosabb formákban jelentkezhet. A TESZT – et, ha megnézi ezen a honlapon, pontosan látszanak a leggyakoribb tünetek, betegségek. <br />
Államilag nem támogatott, a fokozott fertőzési hajlam oka, lehet a krónikus higanymérgezés. Azt javaslom, töltse ki a Tesztet és ha 15-18% felett van a terhelési index, javasolt a csere.

2 fogamból cserélték ki az amalgámot. (Több ilyen fogam nincs. ) Ezt követően béltisztító kúrát, majd 45 napos Phőnix-csepp kúrát tartottam. Mindezek mellett, illetve már a cserék idején is kineziológus segítségét kértem, valamint 1000mg C vitamint szedtem. 3 hónap múlva teherbe estem. Azt szeretném tudni, hogy a kúrák után a szervezetemben maradhatott-e annyi higany, hogy az a születendő gyermekemre nézve veszélyt jelentsen, és ha igen javasolja e a Spirucink kapszula szedését ebben az állapotban. Egyébként Gravidát szedek. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm:

3 hónap alatt – és benne a Phönix méregtelenítő program – sok minden történik a szervezetben. A nehézfémméregtelenítés a Phönix szerekkel exponenciális eredménnyel történik, vagyis az első 1-2 hónapban a méreganyagok nagy része eltávozik. Nem véletlenül javasolják a 45 napos kúrát. De az is igaz, hogy ez nem a méreganyagok, lerakódások 100 %-a, kb. 70-80 %-ra tehető. A terhesség esetén a méregtelenítő kúrákat abba kell hagyni – a magzat érdekében – de a méreganyagok megkötésére ez nem vonatkozik, így a kérdezett Spirullinát és cinket is lehet szedni, a nőgyógyász által javasolt gyógyszerek mellett.

Az elmúlt hetekben cseréltettem ki 3 amalgám tömést, ezzel végre megszabadultam az összes amalgám tömőanyagtól, ami a 34 évem alatt bedolgozta magát a szervezetembe. Sajnos gyermekkoromban már össze-vissza tömték a fogaimat, kvázi rajtam gyakorolták a tömési technikát. Két gyönyörű fiacskám született, és szeretnénk még egy Babát. Mennyi idő múlva vállalhatom a terhességet, befolyásoló tényező-e a töméscsere során számban "landolt amalgám halmaz", lévén rágófogakról van szó, ez nem kis mennyiség volt, és kb. 20 éves tömések.

Nyugodtan bele lehet vágni a baba projektbe, egy megkötés van, nem szabad méregtelenítést végezni a terhesség, szoptatás alatt, erről a Cikkek linknél olvashat bővebben.

Problémám a következő:
Egy biorezonanciás mérés folyományaként amalgámtöméseim kicserélése zajlik a napokban. Ennek során az orvosom felhívta a figyelmemet arra, hogy véleménye szerint (az egyébként kb. 18 éve amalgámmal tömött, majd kihúzásra ítélt jobb alsó 6-os és 7-es helyén) az ínyemben fém tömőanyag maradványa látszik az íny látható hosszában. Én ezt egyébként egyszerűen egy érnek hittem mindig is, és nem foglalkoztam vele. Most viszont kifejezetten aggaszt, főleg mivel eltávolítását az orvosom nem javasolta, én viszont szeretnék minden lehetséges amalgámtól megszabadulni. Attól tartok, hogy hajszálereken keresztül a higany úgyanúgy beszivárog a szervezetembe, mintha fogtömés lenne.

Két eset lehetséges. Ha a "fém tömőanyag maradvány" valóban az, tehát egy darab amalgám, akkor célszerű eltávolítani. Két irányból végzett Rtg felvétellel jól behatárolható és kivehető. Ha un. tetoválásról van szó, vagyis az amalgám higanytartalmának beivódásáról az ínybe, akkor ha pontszerű, kerek, célszerű kimetszeni, ha inkább vonalszerű, vagy szétterjedő legyezőszerű akkor bent maradhat.

4 éves kisfiam tejfogain barnás elszíneződések jelentek meg, két alsó egyes foga középen szuvas. Fogorvos megvizsgálta, gyanúja: amelogeneseis imperfecta, amelyre egy Debreceni Klinikai vizsgálatot javasolt megerősítésként, elmondta a lehetőségeket, Zymafluor tabletta szedését javasolta. (ezt én nem szeretném) Természetesen a klinikára is elmegyünk és több irányban is érdeklődöm. Ön felé az lenne a kérdésem, hogy homeopátiával hogyan segíthetném a fent említett probléma megszűnését? Milyen lehetőségeink, esélyeink vannak. Még hozzáteszem, talán van jelentősége, bár a gyerek fogmosási technikája hagy kívánnivalót maga után, de az édességfogyasztása korlátozva van, igaz elég sok szénhidrátot fogyaszt (tészta, kenyérféle), három éves koráig szopott (7 hónapig csak anyatej) cumija, cumisüvege nem volt, cukros italokat nem kapott.

A fogorvosa által jelzett fogzománc fejlődési rendellenesség ritkán jelentkezik csak két fogon. Jelentősége a végleges fogaknál van, de a tejfogak állapotából nem lehet következtetni a maradó fogak milyenségére. Nem hiszem, hogy túl kéne dimenzionálni a barnás elszíneződést. <br />
A homeopátiás szakirodalom valóban említ több szert a fogak barnás foltosodása esetén, de ehhez tudni kéne, hogy az ő alkati szeréhez ezek közül melyik esik legközelebb. Az alkati szer meghatározása döntő, nemcsak ebben az esetben, de a később esetleg előforduló betegségeknél is. <br />
Azt javaslom, hogy keressen egy homeopata gyerekorvost – www.homeopatia.lap.hu – ennek meghatározására. A barnás elszíneződés szerei különben; Borax, Calc. carb. , Chamomilla, Chlorum,. de, mint jeleztem ezek csak a homeopátiás orvosnak mondhatnak valamit.

A 2 éves kislányom tegnap a két alsó metszőfogát nagyon beverte, az egyik elég erősen vérzett is. A kérdésem az volna, hogy tudok-e tenni valamit annak érdekében, hogy a foga megmaradjon és ne essen ki?

Ha nem mozog, különösebb tennivaló nincs, de egy kis homeopátiás Árnika nem ártana; C9 – C12 potenciálban naponta 2-3 golyót szopogasson el a kislány, 3 napig elegendő.

Már 3 napja fáj a bölcsesség fogam! Napi 2-3 fájdalom csillapítót szedek! Fáj az állam is, alig bírom a szám kinyitni! Bíztam benne, hogy elmúlik! Kezd a karom is fájni! Mit tegyek?

Ha ilyen krónikus fájdalmai vannak elképzelhető, hogy a bölcsességfogak "mozgolódnak" és ez okozza az egész állcsontra kiterjedő fájdalmakat. Mindenképpen Rtg- felvétel kell, hogy megállapítsák a fogak (bölcsesség) helyzetét. A szájsebészetet fel kéne keresni és ők eldöntik, hogy milyen gyógyszerekre van szüksége, ki kell-e venni a fogat és mikor.

Pár napja készült egy panoráma röntgenfelvétel a fogaimról, és azt javasolták, hogy a bal felső bölcsességfogamat ki kellene húzni; lyukas, kicsit ferdén nő, szerencsére a gyökere nem túl nagy. A kérdésem az lenne, hogy miben különbözhet egy bölcsességfog eltávolítás, egy normál fog kihúzásától, jelent-e ez nagyobb fájdalmat, vagy "csak" az utána levő sebgyógyulás kellemetlenebb?
Ha vki. várandós akkor is el lehet végezni érzéstelenítésben ezt a beavatkozást, vagy ha a fog nem fáj, érdemes inkább elhalasztani szülés utánra?

Ne tartson tőle, a felső bölcsességfogakkal nem szokott probléma lenni, könnyen kiemelhetők és a sebgyógyulás is probléma mentes. Nem célszerű szülés utánra halasztani.

A 14 éves fiamról lenne szó, több mint 2 évig hordott állandó fogszabályzót- a jobb felső szemfogának kellett helyet csinálni. Pillanatnyilag nagyon szépen állnak a fogai-a fogszabályzót már csak éjszaka hordja. A problémánk az lenne ,hogy elkezdtek kibújni a bölcsességfogai, a fogorvosunk szerint, ha nem huzzák ki őket, szétnyomhatják az egész fogsorát. Tényleg ez lenne az egyetlen megoldás? Lehet hogy jobb lett volna azt az egy szemfogat kihúzni mint most 4 másikat? És nem lesznek-e ennek következményei az említett fogakhoz kapcsolódó szerveknél?

Valószínűleg a fogszabályozó fogorvosnak igaza van, a bölcsasségfogak a későbbiek során "gondot" okozhatnak, jobb ezek eltávolítása, mint a szemfog húzása. A "szervkapcsolatokban" nem okoz problémát.

45 éves nő vagyok. A bölcsességfogaim még nem nőttek ki. Március óta fogászatra járok. 2 gyökértömés, 1 műtét, 2 húzás, sok tömés, de a fogaim folyamatosan fájnak ennek ellenére. panoráma röntgen és arcüreg röntgen semmit nem mutat. Kérdésem, hogy mit tudok még tenni azon kívül, hogy mind kihuzatom, holott külsőleg semmi bajuk. A másik kérdésem honnan lehet tudni, hogy esetleg nem a bölcsességfogaim állnak a fájdalmak hátterében? <br />
Válaszát előre is köszönöm.

Ha ilyen krónikus fájdalmai vannak és a bölcsességfogak még előtörhetnek (ennek a valószínűségét a fogorvosa tudná megmondani) elképzelhető, hogy a fájdalmak hátterében ezek a fogak állnak. Ha bizonytalan a fájdalom jellegében, ill. azok pontos helyét illetően, javaslom a Traumeel homeopátiás tablettát – 5-6 tabletta, nyelv alá, naponta, gyógyszertárakban kapható – ez egyrészt csökkenti a fájdalmat, másrészt gyulldáscsökkentő hatású, hozzászokás és mellékhatások nincsennek. Az általános fájdalom csökkentésével pontosan érezni fogja azokat a területeket ahol gond van.<br /> Elképzelhető, hogy a bölcseségfogak "mozgolódnak" és ez okozza az egész állcsontra kiterjedő fájdalmakat. A fogai kihúzására ne gondoljon, de az elképzelhető, hogy a problémás bölcsességfogakat ki kell venni.

Nemrég voltam panoráma röntgent készítetni, mivel a jobb alsó 6-os fogamat 2 hete gyökérkezelték és 2 napig ha ráharaptam a jobb hátsó 7-es fogam bele nyílalt, lehet ez a gyulladástól? Nekem az orvos panoráma röntgen alapján azt mondta, hogy a bölcsességfogam miatt volt, bár azóta semmi bajom, nem fáj semmi csak az ínyem van begyulladva még mindig. A kérdésem az lenne, ilyenkor érdemes kiszedetni a bölcsességfogat, ha nincs vele probléma és még ki sem bújt? (félek meglazítanák a kiszedéssel az ép fogamat stb.) Lehet azt érezni, vagyis fáj-e amikor az íny alatt nő a fog vagy csak az a rész fáj amikor kibújik?

Könnyen elképzelhető, hogy a bölcsesség fog gyulladt be, ez okozhatja a 7. fog fájdalmát. Rtg képpel is csak valószínűsíteni lehet a bölcsességfog esetében a célszerű kezelést és az előtte lévő fog sérülésének veszélyét. Ha a bölcsesség fog körül gyulladásos zóna van, ez időnként fellobbanhat és gócként is viselkedhet, akkor jobb kivenni.

Szerettem volna kiműtetni a bal felső bölcsességfogamat, ami még nem nőtt ki. Az egyik fogászati klinikán azt mondta a doktor, hogy a röntgen felvétel szerint a fogaim úgy néznek ki, mint egy 18 évesnek (27 vagyok) és a fogam nem fejlődött még ki, valószínűleg a csúcsa az arcüreget érinti, és azt is fel kellene nyitni. (Ami számomra meggondolandó) Tényleg nincs más modern megoldás? Hónaponként két-három napig fáj, amitől semmit sem tudok csinálni, pedig van egy 1,5 éves kislányom. Azt is mondták, hogy lehet, hogy sose nő ki.

A "fel kellene nyitni" meghatározással nem tudok mit kezdeni, ha ebben a formában hangzott el, értelmezhetetlen, ha a szájsebész azt mondta, hogy "a fog eltávolítása során lehet, hogy az arcüreg megnyílik", ez már érthető, ritkán, de előfordul. Azt javaslom keressen fel egy másik szakorvost és – a Rtg felvétel alapján – kérje annak is a véleményét.

Meddig lehet várni a bölcsességfog eltávolításával? Nekem kb. fél éve próbálkozik kinőni, de nem fér el. Vizsgálatokon azt mondják, várni kell!
A gond az, hogy fül, kar, váll fájdalmakat is okoz. Mi a teendő?

Nincsennek általános szabályok, mindig az adott szituáció és a szájsebész határozza meg a kivétel legcélszerűbb idejét. Mindenesetre az akut fájdalmak, kisugárzások miatt, a helyi gyulladás csökkenésével ki lehet venni. Beszélje meg az esetet pontosan látó szájsebészével, és azt is, hogy Ön mihamarabb túl szeretne lenni a műtéten.

Eltávolították a jobb alsó bölcsességfogamat, mert ferdén ránőtt a mellette lévőre. A műtét sikeresen végződött nem volt semmi probléma. Mostanában viszont észrevettem, hogy kicsit mozog az a fog, amire a bölcsesség ránőtt. Ez a műtét velejárója vajon, még nem húzódott össze az íny, vagy nagyobb helye van a fognak? Ez különösen azért érdekel, mert fogszabályzás előtt állok. 21 éves vagyok.

Valószínűleg a bölcsességfog kivétele során meggyengült a 7. fogat tartó csont, a fogmeder hátsó része, ezért a kis mozgás. A fogszabályozó szakorvos figyelmét erre mindenképpen hívja fel. Különösebb problémát nem jelent, de fogszabályozó készülékkel nem terhelhető a további lazulást megelőzendő.

2 hete kihúzták az alsó bölcsességfogamat. A műtét után 3 nappal egy afta alakult ki a számon a műtét helye felett. ami szőrnyen fájt. Most az végre elmúlt. A zsálya teának köszönhetően (öblögettem), de most időközönként egy hólyag alakul ki az ínyemen (nyelvem felöli oldalon) a műtét helyén. Ott van pár órát aztán kisebb lesz alig látható. Nem fáj inkább csak iritál. Ez mittől lehet? Talán be van gyulladva?

Lehet hogy begyulladt a műtét helye, vissza kéne menni a szájsebészéhez.

Több mint 1 éve urológiai, bakteriális fertőzéses problémával küzdök. Már nagyon sokféle antibiotikumot végig szedtem, de hiába a Haemophilus Parainfluensae mindig visszatér. Legutóbb az urológusnál rákérdeztem, hogy lehet-e valami egyéb góc, ami miatt van ez a fertőzés.
A fül-orr-gégészet negatív lett, de a fogröntgennél egy ki nem nőtt bölcsesség fogamat (jobb alsó) és az idegkezelt jobb felső 4-es fogamat jelölték meg, mint lehetséges forrást.
Nekem ezek a fogak fájdalmat, problémát amúgy nem okoznak. Viszont a szájsebészeti beavatkozás kellemetlenségétől eltekintve, nem szeretném elveszíteni az egyik leginkább használt fogamat!
Az ön tapasztalata szerint hogyan lehetne biztosabban megállapítani, hogy valóban ezek a fogak a ludasak-e a fertőzés fenntartásában?

A bakteriális ill. a krónikus vírusfertőzéseknél mindig fontos a lehetséges háttérgócok kimutatása és megszüntetése. Ez két okból szükséges, egyrészt mert az adott gócos területről fehérje toxinok kerülhetnek a vér- és a nyirokkeringésbe, fenntartva állandó vagy időszakos gyulladásokat. Másrészt, mert a góc folyamatos mérgező hatása folyamatosan gyengíti a szervezet védekező mechanizmusát, az immunrendszert.
Van még egy kevésbé ismert 3. ok is; a gócos fogak az akupunktúrás csatornákon keresztül állandó un. "zavarómezőt" jelentenek, ez szintén zavarja a szervezet normális működését.
Ha a szájsebészeten azt mondták, hogy ez a két fog úgy néz ki a Rtg alapján, nem indokolatlanul javasolták az eltávolításukat, vagy a műtétet. A gócos fogak nem szoktak fájni, és nem szoktak, ill. csak ritkán, helyi problémát okozni.

Fogorvosom szerint 3 bölcsességfogamat ki kell húzni, a fogak nem szabályosan nőttek ki, sokszor gyulladtak, nyomják a többi fogat. Gyökereik igen nagyok, az idegpályához közel (panorámaröntgen készült). Legszívesebben altatásban esnék túl az egészen. Érdeklődnék, hogy egy alkalommal hány fog kivétele javasolt? Továbbá milyen kockázatokkal/komplikációkkal jár(hat) a műtét altatási és fogászati része?

Igen nehéz megítélni a műtéti szövődmények, fájdalmak, utólagos gyulladások lehetőségét, még pontos Rtg képpel is. Én általában azt javaslom, egy alkalommal az egyik oldalon vegyék ki az alsó és felső bölcsességfogat, majd néhány hét múlva, a másik oldal következhet.

Volt egy alsó bölcsességfog műtétem. Ez lassan már 3 hete, de sajnos vannak még problémáim vele. A műtét óta fáj,érzékeny a mellette lévő 7-es fogam,előtte sose fájt és belül a számban a műtét helyén még mindig van vmi csomó, ami fáj. Szájnyitáskor még mindig kellemetlen. Dalacint írt fel műtét előtt 1 héttel, hogy elmúljon a fájdalom,és műtét után is felírta ugyanezt. Lehet ilyen sűrűn antibiotikumot szedni? lehet másodjára már nem használt? Ráadásul nagy lyuk van a helyén, amit nem tudok kiöblögetni. 3 naponta visszajárok a szájsebészhez, ilyenkor kitisztítja. De semmi konkrétat nem tud mondani a panaszomra.

A bölcsességfog helye "másodlagosan" gyógyul ez esetben. Ez azt jelenti, hogy a fog helyén képződött véralvadék nem maradt a helyén a húzás után, és ezért kell 3 naponta tisztítani. Még 1-2 hét és elmúlik. <br />
Azt javaslom, hogy kezdjen Traumeel – Heel tablettát szedni – 3*1/nap, amíg a fájdalom nem szűnik, gyógyszertárakban recept nélkül kapható.

10 éves lányom maradandó hatos fogain (sajnos mind a négyen) "Initialkaries"-t állapított meg a dental higiénikus asszisztens, bár amit interneten olvastam erről, szerintem (tudom, laikusként nem is szeretném felülbírálni) úgy tűnik sokkal inkább "Caries superficialis" az, ahogy a fogak kinéznek. A barázdákban fekete, eltávolíthatatlan (illetve a professzionális fogtisztítás közben sem sikerült a rendelkezésre álló eszközökkel eltávolítani) lerakódás , "csík" van. Az interneten olvastam, hogy a karies első stádiumában a zománc fehér foltos lesz (demineralizálódik). Fekete csíkok már a következő stádiumhoz vannak besorolva. Míg elsőnél, terápiának a remineralizációt ajánlják, másodiknál csak a "tömést" találtam. Az orvos is ezt javasolta. Lézerrel eltávolítani ezeket a részeket, és műanyaggal feltölteni a barázdákat. Régi fogorvosunk, aki már nyugdíjas nagyon "elítéli" a műanyag töméseket, több érdekes információhoz juttatott bennünket, ami a hátrányait illeti, és azt vallja, ha muszáj barázdát zárni, inkább a kalapált arany. (Ö már nem praktizál)Természetesen tudom, hogy a legjobb az lett volna, ha semmi ilyen jellegű beavatkozásra nem kerül sor, de sajnos ezt már lekéstük. <br />
6 havonta rendszeresen jár a gyerek fogtisztításra, és 6 hónappal ezelőtt még minden abszolút rendben volt. Az étkezésre természetesen figyelünk, nem fogyaszt sem fehér lisztet , sem cukrot (mézet, stb. sem , nagyon kevés édességet). Mossa is a fogait. Vettem egy remineralizáló krémet (7% Hydroxylapatit), talán eső után köpönyeg… <br />
Azt szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint van-e más megoldás, mint a műanyag ill. a fém tömés, és feltétlenül be kell tömni a barázdákat? Mi történik, ha lézerrel eltávolítják a részeket, de nem tömik be, hanem pl. a zománcot kezelik? (gondolok itt fluor, stb, mint a Karis 1-es stádiumnál) <br />
U. i: Az "olajos terápiát" ajánlotta régebben, mert szürke lett a fogkrémem mosás közben. (amalgám tömések is voltak, már csak 1 van) Valóban elmúlt a szürkeség, de ami még jobban meglepett : az emésztésem rendbejött (székrekedés volt néha a probléma), és a migrénem is enyhült (gyakran összefüggött az emésztéssel). Szinte függő lettem, jól esik reggelente az öblögetés, utána farkasétvágyam lesz ! Köszönöm a tippet még egyszer.

Többet tud, mint egy negyedéves fogorvostan hallgató, de ez így helyes. A fém tömés butaság, a kalapált arany szintén. A "lézeres fogtisztítás" címszó alatt, el nem tudom képzelni mit értenek. A remineralizáló krém nem épül be a fogzománcba, a fluor szintén nem (temérdek orvosi szakcikk mondja ugyanezt). "Barázdazárást" kell végezni, fényrekötő anyaggal, ha nagyon gondos akar lenni, akkor a barázdákat előtte ózonnal ki kell tisztítani. <br />
Örülök, hogy jobban van!

Röntgenen halványan ciszta látszik. Nem szeretném megműttetni. Van -e lehetőség homeopátiás kezeléssel ezt elmulasztani?

A ciszta fogalma, ill. meghatározása változó. Sok esetben használják ezt a kifejezést, de nem minden esetben igaz. Sokszor a gennyes gyulladásokat is annak nevezik, az egyszerűség kedvéért.
Homeopátiás kezeléssel egyiket se lehet megszüntetni. A műtéti megoldások sikere attól is függ, hogy melyik fogon van az elváltozás.

Mennyire kockázatos eljárással orvosolható az a probléma, ha egy 15 éves fiatal egyik szemfoga még nem nőtt ki, és röntgenfelvétel ill. CT alapján kiderült, hogy nem is fog kinőni, mivel a szájpadlás felé irányul és ráadásul a fog egy cisztába van beágyazódva.

A cisztás, nem előtörött (állcsontban visszamaradt) szemfogak – a ciszta miatt -műtétet igényelnek. Egyik esetben a fogat eltávolítják, a cisztás üreget kikaparják és a seb 8-10 nap alatt gyógyul. A másik eljárás össze van kötve egy fogszabályozó kezeléssel, ez esetben a felső fogsorra egy állandó fogszabályozót helyeznek fel, melyhez egy kis rugós drót kapcsolódik, ezt egy kis lyukon – melyet a szemfog koronai részén keresztül fúrnak – átvezetik, és lassan 1/2 – 1 év alatt a készülék lehúzza a fogsorívbe a szemfogat. Mondanom se kell, hogy ez utóbbi a bonyolultabb és a szájsebész valamint fogszabályozó szakorvos együttműködését igényli.

Ciszta műtétem lesz jövő héten, kérdésem az lenne, hogy a műtéti beavatkozás során fájdalom lesz-e érezhető? Mert én nagyon tartok tőle.

A fogciszta műtét általában fájdalmatlan beavatkozás, jól el lehet zsibbasztani és nem érez szinte semmit.

A problémám a következő: Jobb oldalon az orrom szélénél a felső metszőfogam gyökerénél egy kis csomót észleltem, amit ha megnyomok zsibbadásszerű érzést érzek a fogamban is. Lehetséges hogy cisztáról van szó? A fog egészséges, nem gyökérkezelt.

Nem gyökérkezet, de nem egészséges. A leírása alapján inkább un. granulómára – gennyes csomóra – gondolnék, ezek gyökérkezelt vagy elhalt fogak gyökércsúcsán keletkeznek. A ciszta nem gennyes és nem fertőzött, míg a granulóma igen, ez okozhatja a csomót.
Egy Rtg felvétel sokat segíthetne az állapot felderítésében.
Végig kéne gondolnia, hogy az elmúlt években, vagy még régebben a fogat nem érte-e ütés. Valószínűleg gyökérkezelni kell.

A jobb felső ötödik fogam nem nőtt ki, a röntgen szerint nem volt ott csíra. Már voltam pár fogorvosnál ez ügyben, a vélemények egybehangzóak voltak, vagy hidat építenek, vagy implantátumot kell berakni. Volt olyan fogorvos, aki sajnálta volna a két egészséges fogat a híd miatt, a másik az implantátumot nem ajánlotta annyira, mert szerinte nem mindig sikeres a műtét és elég kockázatos. Panaszom nincs, a mögötte lévő fog néha erősebb nyomásra érzékeny, de igazából esztétikailag zavar a hiánya. Kérdésem az lenne, hogy van-e erre a biológiai fogorvoslás szerint valami megoldás. Előre is köszönöm válaszát.

Nem derül ki a leveléből, hogy a "hézag" mekkora? Ha 5-6 mm, vagy az alatti, nem célszerű a pótlása. Ha a bölcsességfogak még nincsenek kint, szintén. Ha ennél nagyobb és a bölcsességfogak kint vannak, a legkevésbé ártalmas az un. ragasztott híd. Ilyenkor csak igen kevés "anyagot" kell elvenni a saját fogakból a pótlás megtámasztásához. Az implantátumot én se ajánlom erre a helyre.

A fogak vállas lecsiszolása után mennyi ideig normális az íny gyulladása,fájdalma? Amíg az ideiglenes koronát nem cserélik le,addig nem múlik el? Előtte az íny tökéletesen egészséges volt, de 11 fogat csiszoltak, és egy csomó injekciót nyomtak bele, meg az íny alá valami tágító fonalat is belenyomkodtak pár percre, állítólag így pontosabb a lenyomat, (ez tényleg így van?) gondolom ettől gyulladt be, vagy az ideiglenes koronák nyomják. kb. 2 hét mire elkészülnek a végleges cirkon koronák, addig Corsodillal kezelem (2 napja csiszolták). Ezalatt nem okozhat maradandó károsodást? Remélem nem marad így az új koronákkal is, kicsit megijedtem, mert pont azért kértem vállas csiszolást, mert azt akartam, hogy az íny egészséges maradjon. El is bizonytalanodtam, hogy nem direkt héjjal kellett volna e inkább próbálkozni, az kevésbé tűnik drasztikusnak, csak úgy gondoltam, az nem olyan tartós, mint a korona, és nem tudom, hogy hátsó fogakon egyáltalán alkalmazható e? Főleg sok kb. 15, zománchiányos, töredezett, erősen kopott fogak esetében? Köszönöm. Üdv:

Vagy az ideiglenes koronák miatt érzékenyek, vagy a csiszolás miatt, a tágító fonalon lévő anyag nem károsítja az ínyt. Kopott fogak esetében nem valószínű, hogy a héj járható út. A válas csiszolás az ínyt talán jobban kíméli, de a fog anyagából többet kell elvenni, ez gyakrabban vezet a fogak érzékenységéhez. Az íny érzékenysége átmeneti, 1-2 hét alatt megszűnik.

Két hete csiszolták le a fogamat, kb. egy hete ragasztották fel az új koronát. A bal hátsó fogamról lenne szó, ami azóta fáj, van amikor csak úgy magától kezd el fájni, de van olyan is amikor csak ha ráharapok. Van úgy hogy elmúlik magától, de sokszor kell bevennem fájdalomcsillapítót, főleg éjszaka, mert nem múlik el a fájdalom. A fogorvosom szerint ez még egy-két hétig eltarthat, mire "a lecsiszolt fog megnyugszik".

Nem igazán tudom megnyugtatni, mert fájhat 2-3 hétig, sőt tovább is. Valóban egy idő után megnyugodhat. A csiszolás korántsem egyszerű dolog, egy erőteljes beavatkozás a fog élő szövetébe, melyre a fogpulpa érzékenységgel, túlérzékenységgel, gyulladással, fájdalommal reagál.

A fölső ínyemen a foggyökér magasságában van egy kemény tapintású csomó ami semmiféle problémát nem okoz, nem fáj, nem gyulladt, nem vérzik. Biztosan megdöbbentő lesz, de a problémám már három éve fennáll, mivel abnormális módon rettegek a fogászattól, valamint semmiféle tünetet nem produkál, orvoshoz nem fordultam. A későbbi esetleges következmények miatt azonban elhatároztam, hogy nem halogatom tovább! Arra kérném, hogy mondja el mi lehet ez és milyen kezelésre, esetleg műtétre számíthatok? Válaszát köszönöm!

Meg kéne röntgenezni és egy fogorvost felkeresni véleményezésre. Lehet egy csontkinövés és akkor nem is igényel semmilyen ellátást.

Egy héttel ezelőtt sajnos el kellett távolítani a jobb alsó 7-es fogamat. Másnaptól kezdve iszonyatos fájdalom kíséri, ami a húzás helyéről szétterjedt már az egész állkapcsomra, arccsontomra, nyakamra. A fogorvosnőm sajnos szabadságra ment, de előtte írt fel antibiotikumot, ill. non-steroid gyulladáscsökkentőt. Ezek szedése ellenére egyre erősebb a fájdalom, néha már alig elviselhető. A gyógyszerszedés mellett még jegelni szoktam. <br />
Kérdésem: ez a növekvő fájdalom normális jelenség a csonthártya gyulladás kísérőjeként? Meddig érdemes várni? Mit lehetne még tennem a gyógyulás érdekében? (Sajnos fájdalomcsillapító nélkül nem bírom ki 3-4 óránál tovább).

Vissza kell menni a fogorvosához, biztos van helyettese, vagy szájsebészetre, valószínűleg un. alveolitisz – fogmeder gyulladás – alakult ki, helyileg kell kezelni a sebet, ez 2-3 hétig is elhúzódhat.

2 nappal ezelőtt húzták ki a fogamat, amely gyökérkezelt és tömött volt.
Néhány nappal a húzás előtt megröntgenezték a fogam, amiből megállapították, hogy csonthártya gyulladásom van. Ekkor már állandó hőemelkedésem volt (37. 2-37. 7 között). A húzás után már sokkal jobban éreztem magam, viszont időszakosan néhány óra erejéig visszatér a hőemelkedésem ami már csak 37. 3 körül van.
Az lenne a kérdésem, hogy a normális állapot visszaállása mennyi ideig tart, ha ez lehetséges spontán egyáltalán, illetőleg milyen gyógykezelése lehet ennek?
Tisztelettel,

A kezdődő csonthártyagyulladás miatt eltávolított fog helye általában 1 hét, 10 nap alatt gyógyul. Általában gyógyszerszedés nem szükséges, ill. az orvos véleménye számít, ha ő nem javasolja, felesleges. A kihúzott fog helyét fogkefével, fogkrémmel érdemes tisztítani, persze finoman és óvatosan, elsősorban azért, hogy a lepedék ne tapadjon meg a területen, öblögetni nem célszerű az első 2 napban, mert a fog helyén lévő bealvadt vér kimosódhat és ilyenkor begyulladhat a fog helye.

A történetem a következő: A bal alsó bölcsességfogam mikor fájni kezdett, elmentem fogorvoshoz (szerdán). Azt mondta nem húzza ki, mert a fog jó, csak az ideg van begyulladva. Várjak, amíg magától elmúlik. Megnyomkodta és csodák csodája, mire hazaértem, a fájdalom elmúlt. Péntekre viszont újra fájni kezdett, akkor már az egész fél oldalam, 39 fokos lázam lett, úgy éreztem a fülem is be van már gyulladva, az állam feléig el zsibbadt az arcom. Szombaton ugyanez végig, már csak Cataflammal tudtam létezni. Vasárnap elmentem az ügyeletre, hogy csináljanak valamit. Onnan hazaküldtek, hogy menjek vissza hétfőn, mert szájzáram van. Tornáztassam. Így lett, hétfőn visszamentem, a fogamat kihúzták, viszont a fülemtől az államig ugyanúgy fáj. 39,4 fokos lázam lett, és már megdagadt az arcom is. Mi lehet a problémám? Csonthártya gyulladás? Ha igen, mi a teendő? Köszönöm szíves válaszát.

A csonthártyagyulladás miatt eltávolított fog helye általában 1 hét, 10 nap alatt gyógyul. Önnek begyulladhatott a fog helye is, ilyenkor antibiotikum szedése szinte elkerülhetetlen és valószínűleg a fog helyén lévő üreget is kezelnie kell az orvosának, 2-3 naponta helyeznek be helyi gyulladáscsökkentőt. A kamillás, orvosi zsálya teás öblögetés is segíthet. A gyulladt területre belülről az Aperisan géles pakolás (gézcsíkra helyezve a gélt) is gyulladás csökkentő. A homeopátiás szerek közül a Ruta és a Hypericum jön szóba, C15-C30-as hígitásban, 2 óránként felváltva a két szert, 3-3 golyó nyelv alá.

A CURASEPT szájöblítőt, hogy lehet használni? A használati utasítás szerint csak 28 napig és naponta 2-szer 1 percig lehet vele öblögetni? 28 nap után mennyi szünetet kell tartani? A gyengébb oldatot esetleg lehet folyamatosan is használni?
Válaszát előre is köszönöm.

CURASEPT szájöblítő klórhexidin tartalmú, ugyanúgy, mint a Corsodyl, vagy a Chlorhexamed.
A klórhexidin antiszeptikus és antimikróbás hatású szer, amely hatásos Gram-pozitív, Gram-negatív, fakultatív anaerob, aerob baktériumok és élesztőgombák ellen. Antimikróbás hatása bakteriosztatikus vagy baktericid.
A probléma vele, hogy válogatás nélkül minden baktériumot, gombát elpusztít, azokat is melyek normálisan a szájüregben élnek. A normál szájüregi pH-t is felborítja, savas irányba tolja. A lenyelésével hasonló sors vár a bélnyálkahártyát beborító baktériumokra is. Elég nehezen bomlik le, 24-72 óra múlva még kimutatható. Ezért a klórhexidin koncentrációját az újabb készítményekben csökkentik, de még így is irreverzibilis negatív hatásokra képes. Ezért a 28 napos határidő, ami a korábbi készítményekben 1 hét volt.

Érdeklődnék, hogy a fogpor káros-e a fog zománc rétegére, karcolja, esetleg vékonyítja-e? Korábbi kérdező válaszára írta, hogy a fogport érdemes "keverni valamilyen egyszerűbb fogkrémmel". Kérném a segítségét, hogy a mai nagy választékban melyik az egyszerűbbnek mondható fogkrém?

A Dentomin fogpor zeolit ásványt tartalmaz, nem károsítja a zománcot. A forgalomban lévő fogkrémek nem károsak, de egyes összetevőik bizonyos esetekben problémát okozhatnak, pl. a mentol károsan befolyásolja a homeopátiás gyógyszerek felszívódását, a magas fluor tartalom gyerekfogkrémekben fokozott odafigyelést igényel, sok esetben savas irányba tolják a szájüregi pH értékét egyéb összetevők, a magas konzerváló- és stabilizáló-, állományjavító adalékokról is megoszlanak a vélemények. A homeopátiás fogkrémek, vagy a gyógynövényes foggélek jól keverhetők a fogporral.

Kisfiam 18 hónapos,első 16 foga zökkenőmentesen kibújt. Most egyszerre jön az utolsó 4 hátsó őrlő, amit fájdalommal, türelmetlenséggel él meg. Lehet-e,hogy nyaki nyirokcsomói is ezért duzzadtak? Szeretném a Kedves Doktor Úr tanácsát kérni, milyen homeopátiás szerek segíthetnek ez esetben. Néhány napja volt egy egyéjszakás láza is, mely másnapra elmúlt. Tisztelettel és köszönettel,

Sok függ a gyerek un. "alkati típusától", sokszor az ennek megfelelő szerek már elegendőek a tünetek csökkentésére, de ennek meghatározásához homeopata orvos szükséges, javaslom a www.homeopatia.lap.hu – t. Ezt jó lenne minnél hamarabb meghatározni, mert a későbbiekben is sokszor szükség lehet rá. <br />
Ennek hiányában és a pontos kórleírás hiányában csak a szóbajöhető szereket tudom felsorolni; Chamomillae, Pulsatilla, Apis, Bryonia, Belladonna.

28 éves nő vagyok, 32 db teljesen ép – soha nem tömött – foggal. Évekkel ezelőtt szájsebészeti műtéten kellett átsnem, mert két bölcsességfogamra ránőtt az ínyem, ami begyulladt – a fogorvos szerint azért mert rövid az állkapcsom és nem férnek el rajta szépen sorban a fogak. (Fogaim valóban torlódnak és egymáson vannak, ami amellett hogy esztétikailag nem szép, zavaró is mert a szemfogam szó szerint beleakad az ajkamba. ) Ekkor javasolta egy fogorvos a fogszabályozás következő módját: a szemfogak melletti egy-egy belső fogat (összesen tehát 4 db) kihúzni és fogszbályzó segítségével a lukakba behúzni és elrendezni a fogsort. <br />
Kérdésem, hogy a fogsor elrendezése csak ezzel a drasztikus módszerrel oldható-e meg, és milyen eredmény várható ebben a korban? Továbbá mik lehetnek a foghúzás következményei (mivel az egyes fogak egy-egy szervhez kapcsolódnak funkcionálisan) <br />
Válaszát köszönöm.

Ha rendezett, esztétikus fogakat szeretne, akkor ez a járható út, még egy ideig, mert 30 felett már nehezen megy. Ilyen esetben a fogak kivétele és az állandó fogszabályozó jelenthet csak megoldást. A fogtorlódás nemcsak esztétikai probléma, hanem szuvasodásra, időelőtti foglazulásra is hajlamosít. A szervkapcsolódások az akupunktúrás csatornák útján nem a fogakhoz, hanem a fogmederhez történnek, a fog kivétele ezt nem befolyásolja.

Olyan problémával fordulok önhöz, hogy egy teljesen egészséges fogam egy ponton érzékeny nagyon. Olyan szinten ha a fogkefe ahhoz a ponthoz ér nagyon érzékeny az íny közelébe található ez a pont. Azért mondom, hogy egy pont csak , mert az egész fogammal semmi bajom csak az íny közelébe egy adott ponton. A hideg- melegre sem érzékeny. Mi lehet a baj? Elfogom veszteni ezt a fogam?

Az érzékenység, vagy a hideg-meleg érzékenység még nem jelenti a fog elvesztését. A fogat fedő fogzománc alatt az un. dentin réteg / dentincsatornák rétege helyezkedik el. Ha egyes csatornák, csatornanyílások nem fedettek, ezek a külső ingereket átvezetik a fog belseje, a fogidegek felé, ez okozza az érzékenységet. Legegyszerűbb, ha pár hétig Sensodyne fogkrémmel mossa a fogát, ez olyan anyagot tartalmaz ami a fog érzékenységet megszünteti.

Három hete kezdtem el fogorvoshoz járni mivel a szülés után letört két fogam is. Azóta fájdalom csillapítón élek. Amelyik fogamat elkezdte kezelni az megfájdult és nem szűnik a fájdalom. A bal alsó bölcsességfogamat kíhúzták és azóta azt mondta az orvosom, hogy ez csonthártya gyulladás. Kaptam antibiotikumot és íny javító gyógyszereket valamint Corsodil szájfertőtlenítőt. Kezelgetem, de nem akar javulni.

Az alsó bölcsességfognak valószínűleg begyulladt a helye, ez igen fájdalmas és nehezen gyógyul, helyileg is kezelni kéne, azt javaslom keresse fel a szájsebészetet, ahol gyógyszert fognak helyezni a fog helyére, ezt néhányszor ismételni kell.

2 hete amalgám tömést kapott az egyik fogam, mert volt rajta egy pici lyuk. Azóta a fogam ha rágok rajta akkor enyhén fáj. Sose fájt ez a fogam, most sem fáj nem érzékeny semmire hidegre-melegre csak akkor érzékeny ha rágok rajta. Mi lehet a baj Doktor úr? Nagyon aggódom nem akarok gyökérkezelést.

A biológiai fogászat az amalgám tömést nem ajánlja, ezt gondolom tudja, ha ezen az oldalon járt. Ami a fájdalmat illeti, valószínűleg a tömés alól hiányzik a szigetelő-, az un. "alábélelő" réteg.

A doktornő, aki kezel, illetve állítólag nikkelmentes fémpótlást tett a számba. Ő állapította meg először, h koronáim, nikkelből vannak, amikre allergiás vagyok. Először fémmentes pótlást ajánlott, s nem tudni miért, mégis fémest kaptam. Szerinte ez bio-fémnek minősül. Én még ilyen kifejezést nem hallottam, egy fém hogy lehet bio? Tüneteim nem múltak el, s kérésemre nem hajlandó kiadni a pótlás összetételét, mert ez szerinte orvosi titok! Szerintem ilyen sincs, jogom van tudni, a pénzemért mit kaptam. Az egészségemről nem is beszélve!
Ön szerint ilyenkor mi a teendő?

A felhasznált fém összetétele nem orvosi titok, általában a fogtechnikusok tartják nyilván. Valóban vannak un. "biofémnek" nevezett ötvözetek, általában a nikkel-, vagy króm mentes anyagokat nevezik annak. Tisztán nikkelből készült fogpótlás nincs, az is csak valamilyen ötvözet formájában létezik.
Sajnos jogi ügyekben nem tudok tanácsot adni, ez egy biológiai fogászat kérdéseivel foglalkozó oldal, de minden rendelőnek van szakmai felügyeleti szerve, ahova a panaszaival fordulhat. Ez nem egységes, hanem területi beosztású.

Nekem fém allergiám van: Cr, Ni és Pa. Sajnos, van pótlás a számban, ami nem ezekből a fémekből van, de egy csap is társul hozzá, aminek nem tudom az anyagát. Ha nem azokból a fémekből van a pótlásom, amire allergiás vagyok, a fémpótlás okozhat e problémát, ill. a csap, ami fémből van, probléma-e? A hajam nagyon hullik, láthatóan kopaszodás indult meg egyenletesen az egész fejemen. <br />
Ha esetleg a fogpótlás nem tartalmaz olyan fémeket, amikre allergiás vagyok, akkor az már nem okozhat hajhullást? Nem tudom miből van a pótlásom. Ennek, hogy tudok utánajárni, ha az orvos nem mondja meg a pontos összetételét? Van erre mód, hogy bemérjék?

A kérdésére így kissé nehéz válaszolni; "Ha esetleg a fogpótlás nem tartalmaz olyan fémeket, amikre allergiás vagyok, akkor az már nem okozhat hajhullást? " <br />
– Az allergia és a hajhullás két különböző dolog, bár elvileg nem zárható ki az allergiás hajhullás tünet-együttese, de ez mégsem általános, <br />
– a fémallergia, ill. a fémek, egyes fémek iránti fokozott érzékenység (ez utóbbi még nem allergia a szó hagyományos értelmében) elsősorban az immunrendszer "gyengülését" okozza, ennek eredménye az immunrendszer reakcióképességének a változása, <br />
– a hajhullás hátterében általában valamilyen gócos fog szokott állni, ez lehet egy tályogos fog, egy un. granuloma, vagy egy cisztás fog, ennek meghatározására a röntgen felvétel alkalmas, ha a fogon ilyen jellegű elváltozások vannak, azokat a fogakat a legtöbb esetben el kell távolítani, más módszerek csak ritkán vezetnek eredményre. <br />
Sajnos az összetétel meghatározására semmilyen lehetőség nincs, se bemérés, se semmi. Egy darab fém vegyelemzését el lehet végezni, de csak laboratóriumi körülmények között, néhány százezer forintos költséggel. Nagyon sok fém van forgalomban a fogászatban, csak Mo. -on kb. 100. Németo-ban még több, egy gyártó 10-15 különböző terméket is gyárt. Tehát legegyszerűbb, ha elkéri a pontos összetételét, ezt a fogtechnikus tudja leginkább.

Fogaimat kb 3 hónappal ezelőtt tömték be, sajnos amalgámmal. Azt tartom furcsának, hogy a többi fogam közt is van amalgám tömött, mégsem érzem a fémízt.

Fémes ízt a tömések oldódása okozza és a normálisnál magasabb feszültség / áramerősség értékek jelzője. A fémízérzés intenzítását a tömés nagysága, -összetétele, -kora, az oldódása, a szájban lévő egyéb fémek Galván hatása, a nyál pH csökkenése, a savas élelmiszerek, a rágógumi befolyásolja. Tehát minden fémtömésnek más-más feszültség / áramerősség értéke van, nincs két azonos összetételű tömés, nincs két azonos mért érték. A tömések kora is fontos, mert az amalgámtömések idővel korrodálódnak. A friss tömések néhány hétig erőteljesebben oldódnak.

Valószínűleg fémallergiám van. A héten cserélték ki az utolsó meglévő amalgámtömésemet (jobb felső 7-es), ami begyulladt és végül gyökérkezelni kellett. Ezen kívül a bal felső 5-ös egy "csapos" fog fémalapú porcelánból, illetve a jobb alsó 6-ost két fémkampóra építették fel újra. Az állkapcsom enyhén fájdogál, és évek óta sokat fáj a térdem illetve a keresztcsontom, csípőm is, és az epémmel is volt problémám az utóbbi időben. Ezen kívül rendszeresen visszatérő kötőhártya gyulladás is jellemző. <br />
Második kérdésem az volna, hogy jól gondolom-e, hogy ez fémallergia, és a fogpótlásokra létezik-e fémmentes megoldás?

Ez a leírás még kevés, komolyabb vizsgálat alapján lehet eldönteni, hogy a tünetei;
<br />1. amalgám / higany terheléses eredetűek, vagy / és <br />
2. valamilyen krónikus foggyökér folyamat van a háttérben, vagy / és <br />
3. van-e valamilyen fémallergiája. <br />
A második kérdésére igen a válasz, léteznek fémmentes fogpótlások, tömések, koronák, hidak, csapos fogak stb. is.

13 éve egy baleset következtében kettétört az egyik elülső fogam, amit gyökértömtek, egy fém csavart építettek bele és hozzápótoltak. Idővel besötétedett persze a megmaradt fog, amit úgy igyekeztek eltűntetni, hogy tömőanyaggal vonták be, de hát elég csúnya, mert vastagabb, mint a többi fog és az ínyem is besötétedett. Ráadásul az is elképzelhető, hogy a fémcsavar okozza a migrénjeimet. Érdekelne, hogy milyen megoldással lehetne fémmentesen felépíteni a fogat.

Léteznek üvegszálas-, műanyag és kerámia csapok (amit Ön fémcsavarnak nevez) is. A fog beborítására legegyszerűbb a porcelán korona, ez is van fémmentes, vagy az un. porcelán- / kerámiahéj. Ezt hasonlóképpen kell elképzelni, mint a műkörmöt, csak persze ezt egyedileg készíti – minta alapján – a fogtechnikus.

Nemrégiben, a fogam feletti ínyen fehér pattanásszerű képződményt észleltem, és nem tudom, mi lehet az, de többször is előjön. Ezt a fogamat már tömték egyszer.
Válaszát előre is köszönöm.

Úgy néz ki, hogy a fog szép csendben elhalt a tömés alatt. Valószínű a gyökérkezelés, ez esetben ez már biztosan nem lesz fájdalmas beavatkozás. El kell menni a fogászatra, ahol először egy Rtg felvételt fognak készíteni.

Decemberben gyökérkezelés után a bal alsó 6-os, vagy 7-es rágófogamat ki kellett húzni. Azóta időnként a bal felső részen is érzek valamilyen fájdalmat, és a szememnél is nyomást érzek ( mintha gyulladás lenne ) és a szemem könnyezik (bal ) és emiatt ezzel a szemmel rosszabbul látok. Ehhez néha társul a fejem felső részén fájdalom (bal oldal ). Okozhatja-e ezt a kihúzott fog, vagy valamilyen mellékhatása?

Okozhatja, elsősorban az un. "Gyomor akupunktúrás csatorna" hálózata, másodsorban a Vastagbél csatorna akupunktúrás hálózata közvetítheti a leírt tűneteket a szem és a fej területére a hátsó alsó fogaktól. Célszerű lenne egy Rtg felvételt készíteni, nem maradt-e bent valamilyen csont-, fogmaradvány.

3 héttel ezelőtt kihúztak egy idegig érő lyukas fogat (jobb alsó 5-ös), mely miatt az egész fölső fogsorom fájt, zsibbadt, sőt volt amikor egészen erős feszítést éreztem. A húzás után jobb fölül a fájdalom megszűnt de bal oldalt nappal tompa fájdalmat, néha zsibbadást érzek, olyan mintha szivacsban ülnének a fogaim. Éjszaka meg ha fekszem elmúlik. Csináltattam panoráma röntgent, de nem mutatott ki semmit. Mi lehet ez? Lehetséges, hogy bal alul a fekvő bölcsességfogam nyomja a másik fogamat?

Az egyik oldalról a másikra ritkán sugároznak át a fájdalmak, ha ilyen előfordul annak mindig valamilyen belső szervi rendellenesség, gyulladás az oka, pl. az alsó ötös a gyomor meridiánhoz tartozik a kínai akupunktúra szerint, és emésztési problémáknál érzékennyé válhatnak ezek a fogak. De a leírása alapján én is a bölcsességfogra gyanakodnék.

30 hetes kismama vagyok, de a problémáim már korábban kezdődtek. Egy elég erős megfázással fordultam orvoshoz, amit a terhesség alatt is szedhető gyógyszerekkel próbáltak kezelni. Némi javulás után fogfájásos tünetek jelentkeztek, de nem volt igazán eldönthető, hogy az arcüregem vagy a fogam miatt érzek fájdalmat. Később a bal felső 7-es fogam annyira fájni kezdett, hogy gyökérkezelni kellett. A kezelés után csak néhány héttel lehetett betömni a fogat, mert nem gyógyúlt tökéletesen. Mindeközben folyamatosan küzdöttem bal oldali orrdugulással, enyhén gennyes orváladékkal és néha bűzös szagot is érzek az orromban! Fájdalmaim nincsenek csupán nyomás hatására érzek némi érzékenységet. Ez a mai napig nem múlt el. Szeretném tudni, hogy mi lehet ennek az oka és nem ártok -e ezzel a kisbabának?

Azt javaslom, hogy keressen fel egy fül-orr-gégészt is. A 7. fog ritkán ugyan, de benyúlhat az arcüregbe és annak gyulladása okozhat hasonló tüneteket. Egy helyi kis Rtg – felvétel már megmutatja a viszonyokat, ez a babát nem károsítja, de a krónikus fájdalom és a diszkomfort érzés a mamán keresztül a babának se tesz jót.

Elöljáróban el kell mondanom, hogy 33 éves korom óta bizonyítottan colitis ulcerosa-m van (az első tünetek az első szülésemet követően léptek fel), 39 éves koromtól pedig Crohn-osan élek (az tünetek második szülésemet követően léptek fel – 4 hónappal). <br />
Most 51 vagyok. Leszázalékoltak (67%), két diplomámmal sem tudtam 4 órában elhelyezkedni normális munkahelyen. Vállalkozok, ami nem a legoptimálisabb a betegségnek. <br />
Természetgyógyászatot tanulok, gyógyszermentesen, tünetszegényen (gyógyultan) szeretnék élni. <br />
(közbeszúrom, hogy általam is bizonyítható a biológiai fogorvoslás szerinti nézet, hisz megbetegedésemet 5-6 évvel megelőzően (kb. 25 évesen) a jobb alsó kisőrlő, majd nagyőrlő fogaim komoly problémát okoztak; hosszú fájdalmak (csiszolás,tömés) után hidak kerültek fel végül, de még úgy is fájtak vagy két hónapig. A kisőrlők a lép, máj, hasnyálmirigy betegségét eredményezhetik. Kb. 30 évesen hirtelen, magas lázzal kísérten háromszoros lép nagyobbodásom és 5 ujjnyi máj nagyobbodásom jelentkezett. Soha nem vizsgáltak ki, pedig rendszeresen jártam be a kórházba elmondani, hogy mekkora éppen a hőemelkedésem (a hőemelkedés kb. egy évig tartott: 37, 6 C fok), nem is kaptam kezelést semmire). Hanyagság, lehet, nem vádolok senki. Talán a felvilágosító, oktató rendszert, aminek következtében vegyész (szakbarbárrá) képeződtem éppen, miközben a leghalványabb elképzelésem sem volt az egészség-betegség fogalomkörről (prevenció? – a fogalmat sem ismertem) a legtöbb társammal egyetemben. Sajnos, most sincs ez másképp. Jó lenne az egész világot megnevelni, felkészíteni az egészséges élet megtartásának módjára, lecserélni a hülye, agylágyító, leépítő tv-műsorokat, felépítő, nevelő (attól még lehetne vidám, játékos, stb. ) műsorokra. Na, ez volt a közbeszúrás). <br />
Aztán 33 évesen vastagbél gyulladásos, 39 évesen Crohn beteg lettem. Lényeg, hogy 10 éve élek vastagbél nélkül, előtte, utána, végigmentem az összes gyógyszerkúrán, mellékhatásaikba is majd belehaltam. Nem volt vicces az életem. <br />
Kb. másfél éve vagyok gyógyszermentes és ez is óriási, tudom. Mindössze homeopátiás készítményt, biorezonanciát, vitaminokat, probiotikumokat használtam a problémámra. Jelenleg is vannak azért gondok, ha nem is aktívak, de jelző értékük van (pl. a „crohnom” most nem gyulladt, de érezni, hogy van). Nem eszek kenyeret, állati termékeket, mert sokat rontanak az állapotomon. <br />
Érzékeny a jobb felső kisőrlők, alsó nagyőrlők melletti íny. Valószínűleg amalgám is van a számban a hidak alatt. Szeretnék mindent elhárítani az öngyógyulásom útjából. Ehhez kérem a segítségét. Miközben meg kell jegyeznem halkan, hogy főleg rokkantnyugdíjból élek. Tehát mi az, amit mihamarabb meg kell oldanom? Mi az, amit ebből önmagam is meg tudok tenni és mit mennyiért hol tegyek meg? Milyen sorrendben? Köszönöm válaszát. <br />Üdvözlettel:

Elég tömény volt a levele, és sok igazság van benne. De ez persze Önön nem segít. A Crohn betegség rizikótényezőjének említik, egyre többen, az amalgámot és a szájüregi fémek hatását. Mindenképpen először ezeket kell kiküszöbölni és persze – ha vannak – a gócos fogakat.

Vizsgálatot kértem, mert nagyon félek a fémionok kioldódása miatti veszélyektől. A vizsgálat folyamatban van, de én már ott tartok, hogy negatív eredmény esetén sem szeretném, ha fémvázból készülnének a fogaim. Kisfiam autista, nehézfém-problémákkal küzd (van két amalgám-tömése) és az ő betegsége kapcsán sokat olvastam a fémek káros hatásairól a szervezetre. Egyébként kiskorom óta vannak emésztési és bőrpanaszaim, terhességem alatt folyamatosan fémízt éreztem a számban (nem volt amalgám tömésem), tele voltam kiütésekkel. Kisfiam miatt szeretnék minél tovább egészséges maradni, hiszen én vagyok vele itthon, közösségbe nem jár. Ön mit tanácsol, ha negatív a fémallergia-vizsgálat eredménye, vállalhatom nyugodtan a fémeket, vagy inkább fémmentes megoldást válasszak (ami sajnos nagyon drága, de az egészség még drágább).
Várom válaszát, Üdvözlettel

Általában két módszer az elterjedt a fémallergia kimutatására, az un. bőrpróba, a másik a DMA mérés, mikoris a szájba helyezett, ragasztott fémminták elektromos tevékenységét mérik, egyik módszer sem 100%-os biztonságú, de ha kiegészíti egy Voll-féle beméréssel, több helyen is végzik, és az is negatív akkor elkészülhet a híd. Ez utóbbi esetben a méréshez egy fémmintát kell kérni a fogtechnikustól és a készülék azt egyezteti a szervezet válaszreakciójával.

Azt szeretném megtudni, hogy az éjszakai fogcsikorgatástól eltörhet-e egy porcelán fogpótlás, és jól gondolom-e, hogy a repedésbe lévő zöldes szín az oxidálódott koronát jelenti (oxidálódhat a korona egyáltalán?) , és ha ez így van mi a teendő, ugyanis 2 éve csinálták. ezen felül van még két amalgámmal tömött fogam amit nem akarnak eltávolítani, tehetnek ilyent a kérésemmel ellentétben (sztk rendelő).

A csikorgatástól nem repedhet el a korona, ill. általában nem szokott. Bizonyos konstrukciós problémáknál – nem kellően alátámasztott, vagy un. lengő tagoknál – előfordulhat. <br />
A koronák fém része nem szokott oxidálódni, mert a fémötvözetek összetétele olyan, hogy ellenáll az oxidatív folyamatoknak. Hogy mitől lehet a zöld szín, azt a fogpótlást készítő fogtechnikus tudná megmondani. <br />
Ha az amalgámmal tömött fog nem szuvas, vagy nem törött, nem köteles a fogorvos kicserélni, kivéve ha az amalgám, ill. a higany terhelést, allergiát kimutatták, de ehhez jelenleg un. "pozitív bőrteszt" szükséges.

Az egyik fogam alatt – jobb alsó 6 – az ínyen, egy hólyag szokott keletkezni mióta betömték. A hólyag tartalma kb. hetente ürül, kivéve ha nem próbálom újjal kinyomni. Mint máskor (évente 1-2szer) most is megpróbáltam, nem sikerült és most kegyetlenül fáj, 5-6 napi szenvedés után el szokott múlni és úgy rágok vele akár a többivel. Fogamnak látszólag nincs semmi baja. A fogorvosom biztos kihúzná, de lehet, hogy a fájdalom napok alatt elmúlik. Kérdésem, meg-e lehet menteni a fogamat? Válaszát előre is köszönöm!

A hólyag nem sok jót jelent, a fog belsejében a fogbél, krónikus gyulladásban van és a genny időnként kiürül. A gyökérkezelés még segíthet. Ez esetben ez már nem fájdalmas beavatkozás. Minél tovább vár, annál nagyobb lesz a valószínűsége a húzásnak.

Ezelőtt 16 nappal volt betömve a bal felső 7. és 8. fogam. A tömés utáni 12. napon elkezdett fájni az egyik és annak környéke. Az első nap csak tompa, enyhe fájdalom volt, de a második már erősödött, már csak fájdalomcsillapítóval tudtam aludni. A fájdalom továbbra is tompa, hosszan tartó, felső álcsontomban szétsugárzó, és hidegre erősen fokozódó volt. A meleg, napközben sál, este párna, enyhítően hat. <br />
Arcüregi nyomást nem érzek, orrom nem folyik, határozottan nem utal semmi arcüreggyulladásra, de az események sorrendje miatt ezt is elképzelhetőnek tartom.
Lehetséges-e, hogy arcüreg gyulladásom lett és ez okozza a fájdalmaimat, vagy inkább a frissen tömött fogakban keresendő a hiba?

Inkább, a frissen tömött fogakban keresendő a hiba. Nagy valószínűséggel gyökérkezelni kell a fájó fogat.

2,5 éve volt először, hogy két naponta a jobb álkapcsom és a felső fogaim táján, valamint a jobb fülem körül zsibbadó fájdalmat éreztem kb. 30perc és egy óra időtartamban. Aztán egyszerre csak a zsibbadás elmúlt. Akkor a felső bal hatos fogamat kihúzták és a fájdalom is megszűnt. Most a bal alsó bölcsességfogamra gyanakodva megint előjött a fájdalom ugyanazokkal a tünetekkel. Kivették a bölcsességfogam de ma a tünetek megint jelentkeztek. A felül kihúzott fogam melletti (szemfog melletti) érzékeny azóta is és most is. Okozhatja-e ezeket a fogam fájása vag érzékenysége, vagy inkább a torkommal, fülemmel vagy a mandulámmal, esetleg a rágóízülettel lehet e a probléma?

Valóban először ki kell zárni a torokgyulladás, vagy a mandula gyulladás lehetőségét. A felső 4. és 5. fog lappangó gyulladása is okozhat hasonló tüneteket.

32 éves vagyok, gyerekkorom óta fogproblémákkal, de a kálváriám igazából úgy két éve kezdődött. Kettétört egy fogam, korona került rá. Ettől kezdve egyre több fogamnál az orvosom szerint megmagyarázhatatlan fájdalmat éreztem, a fejemet sem tudtam rendesen fordítani. Fél év után fogorvost váltottam, aki a panorámaröntgent látva kérdés nélkül három fogamnál mutatott meg gyulladást, a koronát leszedte, majd újabb fél éven át próbálta megmenteni ezen fogakat, sikertelenül (ami nagy trauma volt, mert eddig egy fogam sem hiányzott). Három viszonylag nyugodt hónap után folytatódott minden, két fogamat gyökérkezelni kellett, mindkettő fáj azóta is (de nagyon), egyik fölött egy érzékeny csomó is lett, az orvosom a röntgen alapján azt mondta, nincs rá magyarázat. Aztán most ott tartok, hogy egy régebben gyökérkezelt fogam (ráadásul pont a jobb felső 1-es) olyan érzékeny lett, hogy alig bírom, ha csak a nyelvem hozzáér, zsibbad tőle az arcom, és egymás után fájdulnak meg a közelben lévő korábban tömött fogak. Ezeket az orvosom nem röntgenezte meg, és azt mondta, nem tudja megmagyarázni, mért fáj. Én nagyon jó orvosnak tartom őt, de olyan az egész szám, mint egy nagy seb, kész tortúra bármit is enni, rendszeresen járok vissza, és semmi sem változik, csak egyre rosszabb. <br />
Nem tudom, mit tegyek. Kérdésem az, állhat a háttérben valami más probléma (vitaminhiány stb. ), létezik az, hogy nem bírom a gyökértöméseket (az első gyökérkezelt fogammal 10 évig semmi baj nem volt, a korona bekerülése után kellett kihúzni). Váltsak megint fogorvost, vagy valami más is okozhatja, hogy sorban gyulladnak be a fogaim?

Több dolog jöhet szóba, de a vitamin hiány nem; <br />
– túlérzékenység / allergia a fogászati tömőanyagokra <br />
– túlérzékenység / allergia a gyökértömő anyagokra <br />
– a behelyezett koronák anyaga iránti érzékenység ill. azok elektromos aktvitása, vagyis un. szájáram képződés <br />
– un. granulómás – gennyes csomók a gyökérkezelt fogak gyökércsúcsain <br />
– technikailag rossz gyökértömések.

A kérdésem a fogfehérítéssel kapcsolatban lenne.
Milyen eljárások vannak, hogy fehérebbek legyenek a fogaim? Egy eljárást nem szeretnék, aminél csiszolják a fogat, vagyis a felső réteget eltávolítják, szerintem ez árt a fognak, habár az igaz, hogy így tényleg nagyon szép fehér lesz a fog.
Ezen eljárás kivételével melyiket javasolná nekem, hogy fehérebbek legyenek a fogaim. ill. az adott eljárás mennyibe kerülne a számomra.

Ez az oldal nem az esztétikai fogászat, hanem a biológiai fogorvoslás oldala. Ezért a fogfehérítéssel nem szoktunk foglalkozni, mert ez a terület nem kifejezetten ide illő.
De néhány megjegyzés idekívánkozik;
A fogfehérítési eljárások mindegyike zománckárosító hatású. Minél rövidebb ideig tart a fehérítéses eljárás, annál inkább károsít. A zománckárosítás jelei; a fog hideg-meleg ingerekkel szemben érzékenyebbé válik, sok esetben hetekig tartó hideg-érzékenység lép fel. A fog elszíneződésre hajlamosabbá vélik, fokozottan kerülendő; a vörös bor, a tea, a kávé, a cola, a paprikás ételek és minden ami színezőanyagot tartalmaz.

Fogorvosom a jobb felső 5-ös fogam gyökérkezelése utáni röntgenfelvételen észrevette hogy a mellette lévő 2 éve gyökérkezelt (csavarral megerősített) 4-es fogam gyökerénél egy góc található. Szerinte a 4-es fog eltávolítása a legegyszerűbb módja a góc eltávolításának.
Kérdésem hogy van e más lehetőségem, a góctól megszabadulni; esetleg egy új gyökérkezelés, vagy valamilyen egyéb, esetleg gyógyszeres megoldás.

A fogorvosának igaza van, fog eltávolítása a legegyszerűbb módja a góc eltávolításának és a szövődmények megelőzésének. Sok minden befolyásolja a 4. fognál az alternatívaként szokásos új gyökérkezelést és az un. rezekciót (bővebben a FOGÁSZAT KÉPEKBEN-nél). Például az arcüreg közelsége, a góc nagysága és elhelyezkedése is. Kérjen egy szájsebésztől is vélemény és ha ő is megerősíti, inkább el kell távolítani.

5 napja kihúzták a bal alsó 6-os fogamat! Másnap kijött az ínyemből egy nagyobb darab fog és mai napig sok apróbb szilánk is! Nagyon fáj és nem, hogy múlna egyre rosszabb! Most azt érzem van benne valami, mert szúr és ki tudom tapintani! Nem tudom mit csináljak, nem merek visszamenni a körzeti fogorvoshoz, mert ő tolt így ki velem és ráadásul nagyon flegma is! Nem is köszönt el és nem is mondott semmit mit tegyek! Az a baj, hogy magán orvosra nincsen pénzem! Tanácsát előre is köszönöm! Tisztelettel:

Valószínűleg begyulladhat a fog helye, a szilánkok a fogágyból töredeznek le ilyenkor, szüksége lenne antibiotikumra és a fog helyén lévő üreget is kezelnie kell az orvosának, 2-3 naponta helyeznek be helyi gyulladáscsökkentőt. A kamillás, orvosi zsálya teás öblögetés is segíthet. Mindenképpen vissza kéne mennie.

Kb. 1 éve fogmosáskor vérzik az ínyem 3-4 korona mellett, és időnként a saját fogaim mellett is egy picit vérzik, ön szerint mi okozhatja? Azt is hallottam, hogy szívprobléma és érgyengeség is okozhatja. A másik problémám, hogy a hidak mellett rossz izt érzek, pedig még csak 2 éve vannak kicserélve.

A rossz íz, a koronák melletti ínyvérzés mindig azt jelenti, hogy a koronával probléma van. Ez esetben mindegy, hogy 2 vagy 10 éves koronákról van-e szó. Sajnos, valószínűleg ez újabb korona cserét jelent.

Életem minden területén szeretném visszaszorítani a vegyszerek használatát, ennek megfelelően az izzadás gátlómat és hajlakkomat is természetes anyagokra cseréltem, rövidesen a samponomat is én fogom otthon készíteni, tusfürdő helyett illatanyag és színezékmentes mosdókenőcsöt használok, stb.
Több helyen úgy olvastam, hogy a fogkrémek is rengeteg rákkeltő anyagokat tartalmaznak pl. etanol, formaldehid, ammónia és még sorolhatnánk. Ezt nem tudom pontosan. Azt viszont igen, hogy ha ez így van, a fogkrém sokkal veszélyesebb, mint bármi más, mert a nyálkahártyán keresztül igen hamar teljes mértékben bekerül a véráramba. A kérdésem az lenne, hogy fogkrém helyett is találtam természetes leírást: "két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléből vagy vízből készíts sima pépet. Ezzel mosd meg a fogad, utána hideg vízzel öblögesd. Gyönyörű szép fehér színt ad a fogaknak. Ha egy csepp fodormenta olajat keversz bele, finomabb lesz. " De valahol azt olvastam, hogy a szódabikarbóna tönkreteszi a fogzománcot. Így van ez? Mert arra is gondoltam, hogy csak a fogkrémgyártók találták ki, mert ha mindenki ilyen olcsón természetes anyagokkal otthon készítve mosna fogat akkor ők miből élnének? Nagyon örülnék, ha választ tudna adni és ha a szódabikarbóna mégsem a legjobb megoldás, akkor esetleg tudna-e más természetes összeállítású "fogkrémet" ajánlani?

Érdemes rákeresni az interneten a „biofogkrém” oldalakra, az ott közölt leírásokból nagyon sok olyan információhoz hozzájuthat, melyek nem ismertek és a reklámokban se szerepelnek.

A bal felső fogsoromból egy fogat ki kellett húzatnom, ez már kb. öt éve történt, és a fogorvosom néhány hete azt javasolta, hogy mivel a fogsoromban észrevehető ez a hiány, híddal pótoljuk. Én azonban idegenkedem attól, hogy két másik még meglévő fogamat lecsiszoltassam ennek érdekében. Túl nagy "áldozatnak" tűnik nekem. Szeretném megkérdezni Öntől, hogy mi a biológiai fogorvoslásnak az álláspontja általánosságban ezzel kapcsolatban?

Összefoglalva; lehetőleg minél kevesebb saját szövetet áldozzunk fel a fog anyagából, de ép fognak csak az számít amikor a fog koronai része ép, nem tömött. Vannak már olyan technikák, mikor a hiányzó fog előtti és mögötti fogakba töméseket készítenek és azok tartják a pótolt fogat, ezt inlay-k (betétek/inlék) által tartott hídnak nevezik. Ennek vannak fémmentes változatai is.

Kérdésem egy végleg elveszett fogamat illeti (jobb fent 4. ). Nem lelkesedem egy híd készítéséhez, féltem a két szomszédos ép fogaimat. Az implantáció egy kicsit drága, de a fogorvosom szerint nem hagyható sokáig üresen ez a foghely. Nem ad viszont egyértelmű választ arra, hogy mit kockáztatok, ha semmit sem csinálok.

Gyakorlatilag nem sokat kockáztat, ha nem pótolja. A mögötte lévő fogak kissé előre jönnek és a négyes helye kisebb lesz. Az implantátum helyett megoldást jelenthet az inlay-s (inlés) pótlás, ez esetben a hiány előtti és mögötti fogakat nem kell lecsiszolni, hanem 1-1 inlay/betét – gyakorlatilag akkora mintha be lennének tömve a fogak, tartja a pótolt fogat, ez a legkevesebb károsodással járó megoldás.

10 évvel ezelőtt a fogorvosom egy 4 db-ból álló porcelán hidat helyezett föl két lecsiszolt fogamra. Pár napja észrevettem, hogy pici mozog ez a korona, félek, hogy leesik. Lehetséges, hogy megromlottak a fogaim a korona alatt? Fájdalmas-e az eltávolítása és ha valóban romlottak a fogaim, amik tartják, vissza lehet-e a jelenlegi koronát helyezni, vagy valamilyen más módszerrel pótolják a fogakat? Mihamarabb szeretnék személyesen orvoshoz fordulni, de előtte szeretném tudni, mire számíthatok. Válaszukat előre is köszönöm!

Valószínűleg az egyik tartópillér fog ragasztása elengedett, ha nem fáj a fog, az orvosa a hidat megpróbálhatja egyben levenni és visszaragasztani, de ez csak akkor sikerülhet, ha a másik tartó fogon is meglazult a ragasztás. Ha nem, akkor a tartó koronát át kell vágni és úgy levenni, ez esetben már nem lehet visszatenni, másikat kell készíteni. Beszélje meg a kezelőorvosával, mert ezt "látni kell". Különben a hidak átlagéletkora kb. 10-12 év.

Ma reggel vettem észre, hogy a felső szemfogam belülről egy picit megrepedt 2-3 mm hosszan. Nagyon megijedtem, félek nehogy végigrepedjen a fogam.

Ha a fog nem tömött, ütés se érte, akkor aggodalomra semmi ok. A legközelebbi fogorvosi ellenőrzésen mutassa meg a kezelőorvosának.

Anyám fogsorával kapcsolatban lenne egy kérdésem! Már a másodikat csinálták neki, de valamiért ez sem jó! Ő úgy érzi, deformálta az állkapcsát és a feje ill. gerince is fáj tőle! Azt hallottuk ettől le is lehet bénulni. Tény, hogy nagyon sokszor nem tudja kipihenni magát és már minden baja van, mert nem tudjuk, hogy oldjuk meg ezt a problémát! Ön szerint mit tegyünk? Ön is tudja hogy egy fogsor nem olcsó, ezért nem lehet csak úgy bármennyit venni belőle. .

A rossz fogpótlás valóban okozhat állkapocs ízületi túlterhelést és a koponyán keresztül kihat az egész gerincre is, a "lebénulás" nem fordul elő, de a krónikus fáradtság igen. A leveléből nem világos, hogy milyen fogpótlása van az édesanyjának, rögzített, vagy kivehető, vannak-e fogai. ezek mind lényeges szempontok. Azt javaslom keresse fel a kezelőorvosát, mondja el a problémákat, ha a fogpótlás nem megfelelő ugyanúgy garanciális, mint bármi más.

Felső fogsorom nem tapad ragasztó nélkül. Pedig nem okoz semmi nyomást és gyönyörü. Fogsort hordó ismeröseim azt állítják, hogy náluk tapad ragasztó nélkül, s rágáskor se mozdul meg. Mi lehet ennek az oka és hogyan lehetne ezt kiküszöbölni?

A felső fogsort, a fogsor és a szájpadlás összetapadása következtében kialakult vákum tartja helyben, ha könnyen leesik akkor a fogsor úgynevezett "széli záródásával" van a probléma, ezt csak a fogtechnikus tudja korrigálni egy új minta alapján. A másik ok ami miatt leeshet, hogy valahol a fogsor széle hosszabb és a szájnyitáskor megmozduló mimikai izmok megemelik a fogsor, ezáltal szintén megszünik a vákum, ugyanez töténhet, ha a szájpadlás hátsó része, a garat felé hosszabb, ez utóbbi két esetet a fogorvos becsiszolással meg tudja oldani.

Kislányom most 14 hónapos. Eddig 8 foga bújt ki, de már az elsők óta látszik, hogy ha összezárja az állkapcsait az alsó fogsora a felső elé kerül. A kérdésem az volna, hogy ezt rendellenességet lehet-e orvosolni, ha igen mikortól és legfőképp meddig? Tudom, hogy ő még nagyon pici, de kislányról lévén szó, nem szeretnék a probléma fölött elsiklani. <br />
Köszönöm!

2-3 éves korában vigye el a kislányát gyerekfogászati szakrendelésre, csak, hogy tisztázzák, valóban fennáll-e az állkapocs megnagyobbodás. 1 évesen még nem érdemes, sok minden változik.

Azt szeretném megtudni, hogy lehetséges-e esti, éjszakia fogszabályozóval korrigálni? 16-18 éves koromig fogszabályozót viseltem, állandót, mert nagyon ferdék voltak a fogaim. Miután levették, akkor még kellet volna további 1-2 évig éjszakait is hordanom, hogy rögzüljenek a fogaim, de sajnos ezt nem tettem meg, valahol elhagytam a kivehető fogszabályozómat, és nem mentem vissza az orvoshoz. Most 28 éves vagyok, és a fogaim az elmúlt 10 év során újra elmozdultak, szépek, és szabályosak, de az első két fogam között megint lyuk van, hézag, ami zavar, ezt szeretném újra rendbehozatni, de nem akarok allandó fogszabályozót hordani újabb 2 évig!! Lehetséges-e a korrigállás kivehető fogszabályozóval.

28 évesen, kisfokú eltéréseket, minden gond nélkül lehet kivehető készülékkel is korrigálni.

2 éve ősszel kezdtem meg fogaim teljes "felújítását" (amalgám tömések cseréje arany inlay-re, illetve porcelánnal fedett arany inlay-re, arany vázra égetett kerámai koronák, illetve fényre keményedő tömőanyagok használatával). Tavaszra a jobb alsó és felső részre kerültek fel a pótlások, majd ezen év őszén a bal oldali alsó, felső pótlások, tömések. Ezt követően az a probléma áll elő, hogy a bal oldali pótlásokat "lerágom". A koronák jobb esetben csak lepattannak, rosszabb esetben törnek, leesnek. Már az alsó frontfogaimat is jelentősen lekoptattam.
Fogorvosom véleménye szerint erősen szorítom a fogaimat éjszaka, ez okozhatja a problémát. (Megjegyzem, hogy nappal valóban szorítom a fogaimat, nyilván éjszaka ez csak rosszabbodik. ) <br />
Kérdésem az lenne, hogy a pótlások fogászati okokból törnek ki a bal oldalon, vagy esetlegesen a vázrendszer – valamilyen eddig tisztázatlan deformitása (már kis mértékű is)- okozza a problémát? Hová forduljak első sorban: ortopédushoz vagy olyan szakemberhez, aki pl. az NTI-tss rendszerrel "leszoktat" a fogszorításról? Most ismét a bal oldalon legalább 4-5 fog pótlására, koronák cseréjére készülök. Anyagiak tekintetében – gondolom – a kiváltó okot kellene minél előbb feltárni.

Az NTI rendszer valóban általában megoldást jelent az éjszakai fogszorításra, azonban az Ön esetében nem világos, hogy miért csak a bal oldalon jelentkezik a probléma és az alsó frontfogai mitől kopnak? Ezeket a kérdéseket sajnos látatlanban nehéz megválaszolni. Ha a koronák, hidak elkészítési technikájával van a probléma, ennek eldöntése szintén nem egyszerű kérdés. Kérdezzen rá a fogorvosánál, hogy azonos technikus készítette-e az összes pótlást, ugyanis a fogtechmikusok más-más alapanyag kombinációt részesítenek előnybe.

A kérdésem az lenne, hogy bal felső 5-ös fog esetében fennálló tályog sebészi úton való megszüntetése lehetséges-e, vagy a fog eltávolítása az egyetlen út.

Ezt mindig az adott, helyi viszonyok döntik el. Műtétnél elsősorban az arcüreg közelsége számít, ha nagyon közel van az 5. fog gyökércsúcsához, nem célszerű.

Három napja voltam a fogorvosomnál egy egyszerű fogtömés miatt. Az orvos szerint közepes lyukról volt szó. Kitisztította, majd betömte. A Röntgen felvételeken is láttam, hogy tényleg van még egy jó nagy távolság az idegcsatornáig.
A következő probléma állt fel: miután hazaértem erős nyilalást éreztem a fogamban, áramütés szerűt. Gondoltam hogy ez az érzéstelenítő elmúlásának következménye. Csak ez az érzés nem akar elmúlni. Visszamentem az orvoshoz, megvizsgálta mégegyszer alaposan a tömést: mozgattuk, semmi jele az érzékenységnek. Az a nyilalás átlag 20-30 percenkként jelentkezik, de van amikor sokkal későbben óránként. . . Akkor is lejentkezik ez a nyilalás hogy ha nem csinálok semmit.
Volna valami ötlete a problémára?

Részint normális, másrészt nem. Ha ezek a nyilalások csökkennek normális, ha nem, ill. fokozódnak, az két dolgot jelezhet; vagy mély a tömés, túlingerelt a pulpa és gyökérkezelni kell a fogat, vagy az alkamazott un. "tömés alábélelő anyag" túl vékony, vagy az anyaga nem megfelelő. Ez utóbbi esetekben tömést kell cserélni. "

Kisfiam 6 hónapos múlt, s kb két hete megváltozott a viselkedése. Szeszélyes lett, egyébként végigaludt éjszakákon most sokszor-fél óránként felébred. Felsír, iszik egy keveset, majd visszaalszik. <br />
Az egyik gyerekorvos azt mondja, hogy a foga jön, a másik, hogy még nincs nagyon megduzzadva neki. Szerintem is a foga lehet, mert időnként ok nélkül visít, agresszívan harapdálja a kezét, az államat. <br />
S ki van fehéredve az ínye végig, még hátul is. De már egy hónapja szenved. Tényleg a foga jöhet? <br />
Milyen homeopátiás szert alkalmazhatnék nála, és hogyan, hogy ne fájjon neki annyira, és nyugodtabban aludjon éjszaka?

idemásolom egy cikkemet, hogy képben legyen, én a Chamomilla-t javasolnám; <br />
<br />
A tejfogak áttörésének folyamatát nevezzük fogzásnak. Ez általában 6 hónapos kor körül kezdődik és a 3. év végéig tart. Sok babánál csak az első fogak megjelenése okoz problémát, és a következő fogak áttörése -a helyi ínypirosodáson és hangulat változáson kívül -nem okoz tüneteket. Ugyanakkor jónéhány kisgyerek és szüleik életét megkeseríti a fájdalmas íny, az ingerlékenység, az éjszakai nem alvás, a hasmenés. A fogzási problémák megoldására kétségkívül az egyik leggyakrabban alkalmazott szer a Chamomilla, de sok csecsemőnek nem alkalmas. A tünetek gondos megfigyelése és mérlegelése segít a megfelelő szer kiválasztásában. Néhány általános szempont a homeopátiás szerek alkalmazására: <br />
<br />
Chamomilla -ha a fogzás ingerlékenységgel jár (ez nagyon igénybe veszi a környezetét), az arcnak csak egyik fele piros, hideg borogatásra a tünetek javulnak, melegre rosszabbodnak, és inkább éjjel jelentkeznek, a sírás éles, hangos, csak az nyugtatja meg a kisbabát, ha felveszik, hasmenés kíséri, általában spenót színű. Adagolás: D30 félóránként, (vagy gyakrabban 5-10 percenként – D6-D12) 1-1 golyócska, max. 6-8 adag. <br />
<br />
Belladonna -ha az egész arc forró és piros, sokat iszik, melegre javul és lefekvéskor jelentkezik, ha felül vagy felkel a gyerek, a tünetek csökkennek. A láz is felszökhet. Gyakran aktív és a láz ellenére sem elesett. Adagolás: D30 félóránként, (vagy gyakrabban 5-10 percenként – D6-D12) 1-1 golyócska, max. 6-8 adag. <br />
<br />
Aconit -ha lázas, zöldes, vizes hasmenés és hányinger is lehet, ha nyugtalan és sír, sokat iszik, melegre rosszabbodik, az ablak kínyitására, friss levegőre, alvástól javul. Adagolás: D30 félóránként, (vagy gyakrabban 5-10 percenként – D6-D12) 1-1 golyócska, max. 6-8 adag. <br />
<br />
Arsenicum alb. -ha lázas és kimerült, kevés szagtalan hasmenés is lehet, a fej meleg, a végtagok fáznak és fájnak (ezeket melegen, szárazon kell borogatni), éjfél után jelentkezik, hideg italok hatására rosszabbodik. Adagolás: D6-D12 félóránként, vagy gyakrabban 1-1 golyócska, max. 10 adag. <br />
<br />
Magnesium phos. -ha bélgörcsök jelentkeznek, a has puffadt, melegre, vagy meleg fürdő után a tünetek javulnak, éjszaka, hidegre vagy a jobb oldalán fekve a tünetek rosszabbodnak. Adagolás: D6 vagy D12, 5-10 percenként 1-1 golyócska, max. 10 adag. <br />
<br />
Calcium carb. -a gyerek szomorú, indítékszegény, savanyúan izzad, nedves a párna, savanyú a széklet, hidegre rosszabbodik az állapota. Adagolás: D30 félóránként, (vagy gyakrabban 5-10 percenként – D6-D12) 1-1 golyócska, max. 6-8 adag. <br />
Cina (kina) -a tünetek nagyon hasonlóak a Chamomilla-nál leírtakhoz, a csecsemő nagyon izgatott, állandóan fel kell venni, ringatni kell, folyamatosan mozog, arca izzó vörös, sokszor szintén csak az egyik oldalon. Adagolás: D30 óránként 2-3 golyócska. <br />
<br />
Kreosotum – a tünetek nagyon hasonlóak a Chamomilla-nál és a Cina-nál leírtakhoz, nagyon nyugtalan, a hasmenéses széklet, maró és erősen bűzös, a végbél környéke vérbő és felmaródott, az íny kékesen duzzadt. Jellegzetes tünet, hogy az áttört fogak gyorsan szuvasodnak, vagy fekete foltosak. Adagolás: D30 négyóránként 2-3 golyócska. <br />
Rheum -a csecsemő nagyon erősen savanyú szagú, a hasmenéses széklet is savanyú és maró, nagyon nyugtalan és nyűgös. Adagolás: D30 naponta háromszor 2-3 golyócska. <br />
<br />
Silicea -a baba székrekedésre hajlamos és a fogai is nehezen törnek elő, gyakori a lázas hörghurut, panaszosan, beletörődötten sír, nem ingerlékeny. Adagolás: D30 naponta háromszor 2-3 golyócska. <br />
<br />
Mercurius solub. -a nyelv duzzadt, ha vannak fogak, azok benyomata a nyelv szélén megmarad, a fogzást erős nyáladzás és szájszag kíséri, a forró és hideg ételek is rosszabbodást eredményeznek, az ágymelegre is rosszabbodnak a tünetek. Adagolás: D6 vagy D12, 5-10 percenként 1-1 golyócska, max. 10 adag. <br />
<br />
Fontos! Ha a baba hány vagy hasmenése van, sápadt és gyenge, azonnal hívjunk orvost.

Kisfiam 5 hónapos. Még nem jött ki a foga, de azt hiszem ettől már nem sok választ el minket, mert nagyon dörzsöli a kis ínyét, mintha viszketne neki. Kérdésem az lenne, van-e olyan homeopátiás szer, amit érdemes előre beszereznem, hogy most még nem tudom milyen tünetekkel fog járni a picinél a fogzás? ( olvastam milyen sok különböző szer van, attól függően mik a kísérőjelenségei afogzásnak )

Valóban sok lehetőség van, jól olvasta, de a Chamomillae C10 – C12 potenciálban sokszor segít.

5 hónapos kislányomnak 2 hete szájpenésze van, az egész fogíny piros, emiatt az evésnél is elutasitó. <br />
Elözmény: <br />
Már két hónapos korától fogzik, nyálzik, rágja az öklét, a nyelve mindig lepedékes volt, de ez a dokink szerint tejlerakodás volt. <br />
Amugy nyugodt baba, egész nap mozog, mosolyog éjjel is, egyszer ébred, de inkább csak nyöszörög, napali alvásnál fordul elő, hogy sírva ébred és eszi a kezét, de a cicit nem fogadja el, vagy csak 2-3 percre. <br />
Kezelem boraxos oldattal a száját, illetve Borax C12 és Mercurius solubilist kap 2-3 szor naponta.

Javaslom a Calcium phoshoricumot, C12-15 potenciálban, naponta 2*1 golyót, 1 hétig, majd esténként 1 golyót. Szopogassa el a baba.

A nyelvemen már kb. egy éve fehéres színű lepedék jelenik meg minden reggelre, ami napközben lejjebb megy. Közepén egy hosszanti vágás van, az oldalán pedig hólyagszerű valamik. Lehetséges, hogy ezek a hólyagok a foglenyomatok miatt lehetnek? A körzeti orvosom azt mondta, hogy egészséges táplálkozással, sok zöldség, gyümölcs, fehér húsok, és kevés tészta próbáljam kezelni. Már kb. fél éve egészségesen táplálkozok, annyi az eredmény, hogy már csak reggel foltos, napközben nem, de a vágás, és a hólyag még mindig ott van. Mi lehetne a megoldás? Egyébként van 3 db majd 20 éves amalgám tömésem. Az is okozhatja?
Segítségét előre is köszönöm!

Az amalgám is okozhatja, jobb lenne kicseréltetni fémmentes tömésre. Reggelente a nyelvét kanállal kaparja le és 1 evőkanál olíva olajjal öblögessen, ha hányingert okoz tegyen bele egy kis citromot. Ezt fél – egy percig „rágja”, öblögesse ki, majd jöhet a fogmosás.

Én laboratóriumi szak-állatorvos vagyok. A képzésem során anno én is hallgattam fogászatot, de ez a speciális témakör, amellyel Önt most megkeresem, számomra csak személyes élmény kapcsán ismerős. <br />
Nevezetesen arról van szó, hogy egy jobb felső 4-8 fogak közötti porcelán-hidat kaptam. 2 hetes próbaragasztással tette fel fogorvosom azzal, hogy ha addig nem lesz vele gond, akkor majd véglegesen felragasztja.
Sajnos az a gond, ami már a többi fogpótlások kapcsán is jelentkezett, most is jelentkezik. Nevezetesen a száj galvánáram képződése okozta fogfájás és pedig az új fogpótlás területén. <br />
Egyedüli módjaként fájdalomcsillapító tabletta (Algopyrin, Saridon) alkalmankénti bevételével tudom egy ideig eliminálni ezt a szaggató jellegű fájdalmat. Azt szeretném azonban Öntől megkérdezni, lenne-e valamilyen más módszer arra, hogy ezt a kellemetlen száj-galvanizmust elkerüljem. Itt természetesen a szükségesen elvégzett fogpótlás megtartása melletti szituációra gondolok. Valamilyen nyálkahártya vagy fog-ecsetelére, vagy szájöblítésre, esetleg valamilyen gyógyszer szedésére. Feleségem szakgyógyszerész, és e téren külön tudna rajtam segíteni.

Nem vagyok biztos benne, hogy az Ön által leírt tünetek a Galván-áram hatásai lennének, ugyanis; <br />
– a Galván áram hatása, az áramerősség, a feszültség, a kondenzátorhatás, idővel nem csökkennek, se lassan, se fokozatosan, <br />
– nincs hozzászokás folyamat, a tünetek évekig-évtizedekig fennállnak,
– a fájdalomcsillapító tabletták nem befolyásolják. <br />
Nagyobb a valószínűsége egy pulpa reakciónak, ez lehet reverzibilis és irreverzibilis is, attól függően, hogy a csiszolás során a fogat ért ingerek (hőhatás, a csiszoló forgómozgása következtében fellépő préselő és vákumhatás) milyen mélységű változásokat okoztak a fogpulpa élő szöveteiben. Valószínűleg a korábbi pótlásainál tapasztalt lecsengési idő, a fog megnyugvása reverzibilis folyamatokat jelentett, különben a fogfájdalom állandósult volna, ill. krónikus gyulladásos folyamatként, kisebb fájdalom, de állandó diszkonfort érzés, jelentkezett volna.<br />
Sokat segíthet a Traumeel tabletta, 3*1/3*2, de lehet óránként is 1-1 tablettát a nyelv alá helyezni, homeopátiás gyulladás – fájdalom csillapító, ill. szövet regeneráló.

3 gyermekem van (9, 8 és 6 évesek). A legnagyobbiknál megállapitották,hogy genetikailag hiányzik több fogcsira és a fogváltásban is le van maradva. Az alsó és felső 5-ös fogakról van szó mind a két oldalon. Ön milyen terápiát tudna javasolni? A másik kettőnél is kérjünk röngent?

A genetikai fogcsíra hiánynál nincs és nem is szükséges terápia. A kisebbeket is felesleges röntgenezni.
A csíra hiány elég gyakori, általában a fogcsoportok utólsó tagjai hiányoznak, pl. a kismetszők, az ötösök és a nyolcasok. Hogy nem kóros folyamatról van szó az elnevezéséből is kitűnik; redukciónak hívják. Ez a jelenség, a kutatók szerint, az ember evolúciós folyamatának része.
A másik megnyugtatás, hogy fogszabályozó kezelésnél, torlódott fogak esetén, ezeket a fogakat szokták kivenni a helyteremtéshez.
Tehát semmi aggodalom és a fogváltásban való "lemaradással" se foglalkozzon.

Körülbelül 3 héttel ezelőtt az alsó állkapocs az őrlő fogtól a hetediktől végig a metsző a második fogig a fogínyem megdagadt, a feszültség miatt fájdalmam volt. Kamillatea és körömvirág tea öblögetésével sikerült kipukkasztani és űrül a genny mai napig 3 helyen. Folytatva a kezelést kiürül-e majd fokozatosan, teljesen?

Egy Rtg felvétel mindenképpen szükséges és egy fogorvos is aki véleményezi azt. Több oka lehet a gennyesedésnek, de ezt tisztázni kell. Amit eddig csinált az jó, de a szakvizsgálatot nem pótolja.

Tavaly nyár óta hullik a hajam (igaz nem csomókban, mint ahogyan az a gócok okozta hajhullást jellemzi), ráz a hideg és hőhullámaim is vannak, és van egy régóta (evés hatására még inkább) gyulladt foggyökerem. Erről a fogról ugyan még röntgen nem készült, igen valószínű a góc, mivel tapintható is a fogínyen a gyulladás. A kérdésem az lenne, ha ezt a gyulladt gyökeret eltávolítják, az akut gyulladás miatt kialakult genny a gyökér kihúzása után nem káros-e, ha a véráramba bekerül? Illetve az is érdekelne, hogy egy gyulladt gyökér kihúzása nem tesz-e kárt az állkapocs csonthártyájában? (sokszor a gyulladás miatt az állkapcsom is fáj)

Fogalom zavar van;
1. "az akut gyulladás miatt kialakult genny a gyökér kihúzása után nem káros-e, ha a véráramba bekerül?" <br />
Így kerül be a véráramba, hogy nincs kihúzva, ugyanis azért lázás, azért rázza a hideg, mert megjelenik a genny, és a fehérje toxinok a vérbe kerülnek, ez a kihúzással megszűnik. <br />
2. "Illetve az is érdekelne, hogy egy gyulladt gyökér kihúzása nem tesz-e kárt az állkapocs csonthártyájában? " <br />
Az káros a csonthártyának, ha bent marad. <br />
Azonnal tessék elmenni fogorvoshoz!

Olvastam valahol, hogy a gyökértömött fog is gócnak számit a szervezetben. Szó szerint az volt leirva, hogy minden gyökérkezelt fog elméletben góc a szervezetben, és ha lehet akkor kettőnél több gyökérkezelt fogunk ne legyen. Ez igaz? Ugyanebben a cikkben olvastam, hogy a röntgen vizsgálattal megállapított gócnegatív fog gyökerén lehet granulóma, azaz lehet gennyes fog. Hogy lehet ez, mivel a röntgen mindnt átvilágit?

1. A gyökértömött fog "gócnak" számit a szervezetben. De két gócfogalom van, az egyik a "hagyományos", amikor időről-időre fehérjetoxinok kerülhetnek a gócos, granulomás fogból a keringésbe, a másik – egy németből származó fordítási nehézség miatt, szintén gócnak nevezett – un. "focus" v. "zavaró mező", mely energetikai probléma és zavar. Ez utóbbi nem jár toxin kiáramlással, de az akupunktúrás csatornahálózaton keresztül zavaró hatást fejt ki a szervezet energetikai működésére. (az egyes fogak és az akupunktúrás csatornák kapcsolatát a honlap egyéb részein, részletesen megtalálja) <br />
<br />
2. A "több mint kettő" meghatározás nem értelmezhető egyik esetben sem, sokszor egy is elég, de sokszor több se okoz működési rendellenességeket. Ez elsősorban a szervezet általános energetikai- és immunrendszeri állapotától függ. <br />
<br />
3. A röntgen vizsgálat 2 dimenziós átvilágító technika és előfordul, hogy egyes részek – a foggyökér által – "fedésben" maradnak.

Bal 6-os gyökérkezelt, koronás -nem érzékeny, tehát problémamentesnek tűnő- fogamról röntgenfelvétel készült góckutatás miatt, és az egyik gyökércsúcs alatt/körül gyulladás látható.<br />
Okozhatja-e ez a góc a főként bal csípőmben jelentkező ízületi gyulladást?
Hogyan lehetne megszüntetni az említett gócot?

Minden gócos fog okozhat ízületi gyulladást, ha ennek a lehetősége felmerül, a fogat el kell távolítani. Esetleges egyéb megoldás – ami más fogaknál szóba kerülhet (reszekció, műtéti beavatkozás) – a hatosoknál nem járható út.

Az egyik metszőfogam többször műtött, gyökérkezelt. A röntgen szerint nem szűnt meg a góc. Orvosom szerint már nem lehet vele mit kezdeni, ki kell húzni. Ön szerint homeopátiás szer segítségvel megszüntethető lenne-e a gyulladás? És ha igen, melyek közül választhatnék.

Ha a metszőfogát többször műtötték, rezekálták és ezek után se múlt el a gyulladás, valószínűleg a fogmeder, a fog tartószerkezete is már annyira meggyengült, hogy nem lehet mit tenni. Valószínűleg a fogorvosának van igaza, ha ehhez állandó duzzanat, váladékozás, időszakos ráharapási érzékenység is társul. Homeopátiás szerek nem tudják megoldani ezt a problémát.

Mi történik, ha nem húzatom ki a granulómás fogamat? Az igazság az, hogy 3-as koronát kell eltávolítani, aztán kíhúzni a jobb felső 6-ost. Az inplantátumról is rossz visszajelzéseket hallottam, tavaly 3 fogamat húzták ki. Lehet gyógyítani a granulomás fogat?

A granuloma, gócot jelent, vagyis olyan kisebb-nagyobb csomót, mely fehérje toxinokkal telített és időről-időre, vagy folyamatosan ezeket a toxinokat a véráramlásba pumpálja. Ez a szervezet legyengüléséhez és a betegségekkel, kórokozókkal szembeni védekezőképesség – immunrendszer – csökkenéséhez vezet. A fog eltávolítása a legegyszerűbb módja a góc eltávolításának és a szövődmények megelőzésének. <br />
A felső hatosokat nem lehet műteni, igy a granulomát ez úton eltávolítani. <br />
A granulomás területre nem célszerű implantátumot tenni, mert gyakran a krónikus gyulladás kiújulásával és az implantátum akut gyulladásával járhat. Marad a híddal való megoldás, az Ön esetében a 4. —7. fogakra lesz feltéve, valószínűleg.

A jobb alsó 5-ös fogam gyökércsúcsán granulómát diagnosztizált a fogorvos. Elkezdte, a különben teljesen egészséges fog gyökérkezelését, hátha a fájdalom így elmúlik. Azt mondta, hogy a a granulóma magától nem fog elmúlni, lehet, hogy szájsebészre lesz szükség.
Ön szerint helyes-e a további gyökérkezelés, vagy forduljak inkább szájsebészhez? A szájsebész hogyan tudja ezt eltávolítani, mivel jár ez tulajdonképpen?
Köszönöm válaszát:

GRANULÓMA – a Fogászat képekben-nél a Reszekciók-nál olvashat erről;
A fog gyökércsúcsa körüli gyulladásos folyamat tályoggá, sarjszövetté (granuloma), illetve gyökércsúcs körüli cisztává alakulhat. Ezek a fogak általában enyhébben vagy közepes mértékben ráharapásra érzékenyek. A gyökércsúcs körüli folyamatok krónikus jellegüknél fogva gócfertőzés kiindulási forrásai lehetnek. Ezeknek a krónikus gyökércsúcs körüli gyulladásoknak a kezelése lehet a fog eltávolítása, illetve a fog gyökércsúcsi területnek a műtéti csonkolása.
A jobb alsó 5-ös fogának granulómás elváltozása mindenképpen indokolja a gyökérkezelést, de a sebészi megoldás – a gyökércsúcs műtétje – elég nehezen keresztülvihető, az állcsontból kilépő idegek miatt. Mindenképpen szájsebész konzílium kéne, hogy az anatómiai viszonyok egyáltalán lehetővé teszik-e, vagy jobb lenne a fog eltávolítása.

A kisfiamnak (4 éves) 2 évvel ezelőtt volt egy balesete a kismotorjával. A száját össze kellett varrni, a jobb 1- es foga elmozdult. A foga azóta visszaállt, de egy kicsit szürkébb lett mint a többi. Kb 1 hete észrevettem az ínyén egy sárgás púpot, ami hol szebb, hol csúnyább. A gyerekorvos szerint talán ciszta, fogorvoshoz jövő hétre kaptunk időpontot. Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ekkora gyerekkel mit tudnak ilyenkor csinálni? Tejfogai vannak persze. Ha valóban ciszta, akkor műteni kell? Válaszát köszönöm!

Nem ciszta, csak a gyerekorvos annak nevezte, valójában a fog gennyes. Ilyenkor a fogorvos dönti el, hogy egy kis metszéssel felvágja, vagy kifúrja-e a fogat a genny leürüléséhez, vagy ki kell-e venni a fogat. A gennyesedés mértéke dönt.

10 éves kislányomnak az utóbbi egy évben 5 lyukas foga lett, ráadásul ebből kettő már csontfog. Orvosunk nem érti a gyors romlást. 1-2 hónap alatt a keletkezéstől számítva már menthetetlen a foga. Hiába tömik be, tovább lyukad hamarosan, s a tömés kiesik. Mit tehetünk, hogy ez a folyamat megálljon?

Rossz fogú gyerekeknél a legfontosabb a táplálkozás átalakítása, a szénhidrát tartalom csökkentése, a cukor és a cukros üdítők tiltása, a csokoládé evés utáni azonnali fogmosás. <br />
A fog érzékenység és a fog szöveti gyengesége homeopátiás szerekkel befolyásolható. Egy homeopátiás gyerekorvos kéne, ő majd javasolt szereket, és un. "alkati szereket". <br />
Javaslom nézzen rá a www.homeopatia. lap.hu – ra.

Férjem retteg a fogorvosoktól (szerintem lusta) így sajnos egyelőre nem hajlandó orvoshoz fordulni. Én érzem, hogy nagy a baj és látom is, mivel 5 év alatt, szinte az összes foga fekete és csonka lett. Pár hónapja észrevettem, hogy a reggeli fogmosásnál többször sárgás-véres nyálat köp ki. Mikor rákérdeztem igazából elbagatelizálta a dolgot. Ma viszont bevallotta, hogy bár nem fáj a fogcsonkja, mégis nyomásra gennyes váladék távozik a foga mellől. A mai este volt minden. Fenyegetés, könyörgés, hogy mozduljon meg és menjen el orvoshoz. Sajnos felesleges minden szó. Abban egyeztünk meg, hogy megpróbálja gyógyszeres kezeléssel a gyulladást lehúzni (tudom, hogy nem fog menni, de ő hajthatatlan) én pedig keressek neki valami gyógynövényes fogkrémet és valami fertőtlenítő ecsetelőt. Tanácsot kérek, mivel tudnék segíteni rajta? Annyi kompromisszumra sikerült rávenni, hogy ha ezek nem segítenek december elejéig, akkor irány a fogorvos. Szóval én most megpróbálok segíteni (tudva, hogy elfecsérelt idő) hogy végre eljussunk orvoshoz.
Kérem,adjon tanácsot, milyen ecsetelőt vegyek, esetleg van-e olyan, ami ugye felírás nélkül is megvehető! És gyulladás csökkentőnek mit lehet adni?

A gennyes váladék a fogcsonkok krónikus gyulladását jelenti. Azokat a fogakat / gyökereket ahol ez látható, biztos el kell távolítani. Gyógyszerel, antibiotikummal csak átmenetileg lehet a tüneteket csökkenteni, az ecsetelők ilyenkor már nem segítenek, jól látja; irány a fogorvos! De ez – a leírása alapján – nem lesz egyszerű.

Bemásolom a nekem írt email részletét; "Az apex lokátort mi nem használjuk, mert amennyiben bármi nedvesség kerül a gyökércsúcsra vagy a gyökér nem teljesen egyenes, sokszor pontatlanul mér. Mi ezért röntgent készítünk a kezelendő fogakról, ami pontosan mutatja a kezelendő felületet. " – Egy másik fogorvos pedig ezt írja: "a jó gyökértömés elengedhetetlen feltétele a gyökércsatorna-hossz pontos meghatározása, a gyökértömés hosszát a pontatlan röntgen módszer helyett, egy erre a célra kifejlesztett műszer segítségével /apex lok/ pontosan tudjuk mérni" Kinek higgyünk? Más kérdés is felmerült bennem. . . az ózón kezeléssel kapcsolatban. Idézek: "Az erősen fertőtlenítő hatású gáz elpusztítja a szuvasodást okozó baktériumok 99,9 százalékát, anélkül, hogy eközben a fogállományt el kellene távolítani. A Heal-Ozone-nal való kezelés nyomán minden káros, szuvasodást okozó baktérium elpusztul. A következő lépés az ásványosítás. Egy speciális folyadék segítségével fontos ásványi anyagokat és fluoridokat juttatunk a foghoz magas koncentrációban. A fogorvos a fluorid oldattal az ózonkezelés után közvetlenül elindítja a vissza-ásványosítás folyamatát. "<br />
Tényleg lehetséges a fogakat "visszaásványosítani"? <br />
Nagyon szépen köszönöm-előre is , hogy ennyi problémára segít választ találni, de hátha másoknak is hasznos lehet a fogorvosi modern kezelések – és azokról eltérő tájékoztatások – útvesztőjében eligazodni.

Kérdéseit látva elgondolkodtam, nem kolléga-e? Mindenesetre rendkívül szakszerűen kérdez. Talán jobb lenne, ha a problémájáról írna, akkor fel tudnám sorolni az általam megfelelőnek tartott eljárásokat és talán tanácsot is tudnék adni. Igazából nem szeretném ha különböző gyógyítási eljárásokról és azok minősítéséről kérdezne. Ha egy picit idősebb lenne – mert gondolom elég fiatal – tapasztalhatta volna a következőket: <br />
<br />
– nagyon sok "új" eljárás nem is egészen új, sokszor több évtizedes múltja van, <br />
– a mellékelt szakirodalmak sok esetben nem beszélnek a problémákról, ill. kisebbítik azokat, <br />
– mivel egy-egy diagnosztikai vagy gyógyító készülék nem csekély beruházást igényel, ritkán hallani az azt alkalmazóktól negatív vagy kritikus vélemény, <br />
– minden diagnosztikai vagy gyógyító eljárás eredményessége – bármilyen tökéletes eszközről van szó – minimum 50% – ban az alkalmazó szaktudásától függ, különösen így van a manuális szakmáknál. <br />
<br />
Néhány megjegyzés a felvetett problémákhoz; <br />
A lágy lézer zseniális találmány, de az ínygyulladások helyi kezelésére kismértékben, a tasakok megszüntetésére nem alkalmas. Igazából a lézer-akupunktúra a járható út, de a helyi tasakoknál ez sem működik. <br />
Az ózonkezelést igen sok esetben ki kell egészíteni fúrással, mert a berepedezett zománcszélek másként nem távolíthatók el. <br />
A fluor veszélyes méreg, csak óvatosan alkalmazható. A "visszaásványosítás" valóban nem szerencsés kifejezés, valójában a puhább szerkezetű dentin állomány keményebbé tételéről van szó. <br />
Az apex lokátornak Ön is említette a leggyakoribb alkalmazási problémáit. A Rtg felvétel csak általános tájékozódást nyújt, szerintem döntő tényező a fogorvos jártassága, manualitása. <br />
<br />
Ha a félelem irányította sorait, azt javaslom bátran lépjen egyet, ha célja a maximális biztonságra törekvés; sajnos olyan nincs, az élet kockázatokkal jár.

Szeretnék érdeklődni, hogy Önnek mi a véleménye az eredeti Prof. Walkhoff ChKM-ről, amelyről azt írják, hogy elavult (főleg a biológiai fogászatban), mégis állítólag sokkal hatékonyabb a gyökér csírátlanításában, mint a „modern”szerek, melyekkel az esetek többségében csíramentesség nagyon nehezen érhető el. A kérdés azért merült fel bennem, mert nálam és az ismerős körökben is a mostani gyökérkezelések nem éppen nevezhetőek sikeresnek. Használják ezt a szert egyáltalán Magyarországon?

A parachlorphenol-kámfor-mentol összetételű szerről van szó. A biológiai fogászat soha nem mondta, hogy ez nem megfelelő, legalábbis Mo.-on nem hangzott el. Sok helyen használják a mentol mentes változatot, bár tudtommal az egyetemi oktatásban nem preferálják. Én mindkét változatot tartom és pozitívak a sokéves tapasztalataim. Mindazonáltal Prof. Walkhoff leírásait kissé túlzónak vélem, de az igaz, hogy sok esetben nincs alternatívája, ez a legmegfelelőbb, leghatásosabb szer.

A véleményét szeretném kérni egy gyökérkezelési eljárási móddal kapcsolatban, az iontophorézises gyökérkezelésről van szó (a neve egész pontosan DEPOTPHORESIS): amely kis mértékű elektromossággal rézionokat vándoroltat a fogban és csapadékkal zárja le a csatornák gyökércsúcsi végeit. A kutatások szerint az így ellátott fognak szinte minimális az esélye, hogy később gócként viselkedjen, ugyanis a gyökérkezelések során egyébként sokszor nem sikerül lezárni a kis mellékágacskákat, ill. a ritkán egyenes gyökércsatornákat teljes egészében. (vagy mint nálam is, korábbi gyökérkezelés során az egyik fogam gyökerét sikerült hosszabban, ill. túltömni – sajnos nem nagyon tudom ezt elmondani szakszerűbben. Ugyanitt a begyulladt fogammal kapcsolatban tiltakozott az orvos, hogy amiatt nem lehet gennyesedés az ínyemen, majd másnap megállapította, hogy de igen, emiatt volt, és a fogamat gyökérkezelni kell – és kifúrva az előző nap betömött fogat, kaptam ideiglenes tömést. Előző nap a doktor úr még arra próbálta felhívni a figyelmemet, hogy az aktuálisan fájó – szerintem begyulladt fogam – melletti gyökérkezelt fog durranhatott be (mint mondta, simán), attól lehet az ínyemen – már az arcomon is látható – dagadás, pukli. . . ami azóta lelohadt, és nemsokára mehetek gyökérkezelésre, de ide újra nem akarok).
Tehát: mi az Ön véleménye egyrészt réz ionok bejuttatásáról a szervezetbe, túljuthatnak-e a fogon, ill. mi lehet ennek az eljárásnak a hátránya esetleg – ha van. Más rendelőkben is alkalmazzák-e ezt a gyökérkezelési eljárást, csak esetleg nem tudunk róla. . . (vagy ha hasznos, máshol miért nem alkalmazzák – mert nekem szimpatikusnak tűnő dologról van szó – és elképzelhetőnek tartom, hogy csak néhol alkalmazzák. . . )
Igyekeztem szó szerint idézni az egyik biologóiai fogorvosi rendelő különleges kezelési technikái között erről találtakat, gyökérkezelés előtt állva. . . Elnézést a sok kérdésért, de én nagyon részletes és mindent tudni akaró vagyok:)
Megköszönve az Ön hozzáértő válaszát, a sok tanulási lehetőséget a honlapjáról, egyúttal köszönve a tanácsadás rovatot:

Valóban nagyon szakszerű amit leír és a kérdésfelvetés is indokolt. A DEPOTPHORESIS nem új eljárás, Német eredetű és kb. 20 éves múltra tekint vissza. Szakszerűen alkalmazva közel 80-90%-os a problémamentes gyökértömések száma. De a technikája sokkal bonyolultabb, mint a hagyományos gyökértömésé. Rutinszerűen, futószalagon nem lehet alkalmazni és az orvostól komoly felkészültséget, tapasztalatot igényel. A korábban gyökértömött fogaknál, második gyökértömésként nem alkalmazható, csak olyan esetben mikor még nem volt hagyományos gyökértömés. A réz ionok, ill. a képződő rézkálciumhidroxid nem testidegen, de ez esetben is előfordulhat, hogy túltömés jön létre, ilyenkor gócos folyamatokkal ugyanúgy számolhatunk, mint a normális gyökértömés esetében.

Tavaly október óta állandóan fáj a fejem és lüktetést érzek a bal felső hetes és nyolcas fogamban. A bölcsességfogamat kihúzták, mert már az alsó is hiányzott és agyon volt tömve. A hetessel még a mai napig is küszködöm. Gyökérkezelték még tavaly novemberben, mert szuvas volt a tömés alatt. Beszedtem két antibiotikum kúrát is, voltam fejfájás szakértőnél is, aki arcidegzsábára gyanakodott, adott gyógyszert is, de eredménytelen volt a kezelés. Próbálkoztam homeopátiás szerekkel is.
A fogamat rengetegszer átmosták, gyógyszerezték. Ha lezárva van, megtelik váladékkal, lüktet, feszít, fáj a fejem, fülem, szemem alatt. Pokoli érzés!
Most elkezdték a végleges tömés 1. fázisát, de még rosszabb lett. Azt mondták, vagy húzni kell vagy rezekálni.
Létezik, hogy egy fog ekkora problémát okozhat?

A leírása alapján az arcidegzsába szinte teljesen kizárt, ugyanígy a rezekció lehetősége is nagyon behatárolt, szinte semmi. Így legvalószínűbb a húzás és nem is kéne sokáig halogatni.

Gxökérkezelték kb. két és fél hónapja a bal felső kettes fogamat. Azóta nyitva van, mivel folyamatosan gyulladt és váladékozik, olykor fáj. Három hete lezárták ideiglenes töméssel, de az iszonyú fájdalom és lüktetés miatt két nap múlva ki kellett venni az ideiglenes tömést. Az orvos antibiotikumos kúrát javasolt, de mivel szoptatok, ez nem lenne szerencsés megoldás. Milyen más kezelés jöhet még szóba, mi a teendő illetve mennyi ideig tarthat egy antibiotikum-kúra?
Köszönöm válaszát. Tisztelettel:

Normál esetben egy kettes fog gyökérkezelése max. 1 hónap alatt lezajlik. Több oka lehet az elhúzódó gyulladásnak, de ezeket csak pontos Rtg felvétel alapján lehetne diagnosztizálni, vagy un. "tűs kontroll" felvételen, ez azt jelenti, hogy egy gyökérkezelésnél használt tűt helyez az orvos a gyökércsatornába és azzal együtt készítenek egy Rtg felvételt, ekkor megállapítható, hogy a csatorna teljes egészében ki van-e tisztítva, vagy nincs-e "túltágítás", vagy vannak-e mellékcsatornák, vagy esetleg rossz irányba ment a tű. Tehát több lehetőség is adódik, esetleg beszéljen erről a kezelőorvosával.

Régebben vettem észre arctisztítás közben, hogy, ha az orrom tövét kicsit megnyomom, akkor a metszőfogam furcsán reagál. Aztán később tapasztaltam, hogy keményebb falatok, ha odaértek a metszőfogam gyökerének környékére a szájpadlásom felől, ugyanaz az érzés kapott el. Pár napja arra ébredtem, hogy a kérdéses fogam kicsit fáj és nagyon lüktet. Ez a lüktetés azóta is tart, este, reggel erősebb, napközben nem mindig veszem figyelembe. Nagy, kínzó fájdalmaim nem voltak, csak szinte egész nap kitartó. Nagy lehet a baj? Lehet, hogy tényleg huzattól van? Vagy más lehet a háttérben a leírt észlelések alapján? Gondolom, min. egy gyökérkezelés lesz belőle.

Jó a megérzése, gyökérkezelni kell a fogat, és nem célszerű halogatni, mert a kezdeti furcsa érzés csonthártya gyulladásba mehet át, ennek következtében pedig erősen bedagadhat az orr alatti terület.

Már egy ideje gyökérkezelik a felső kismetszőmet. Először 4 hétig gyógyszeres tömés volt benne, mire eljött a következő kezelés időpontja, sipoly keletkezett. Ezután 4 hétig volt nyitva a fogam, mert nehezen, de folyamatosan ürült ki belőle a genny. Közben a gyökércsúcs nyomásra mindig érzékeny volt, most is az. Jelenleg ismét gyógyszeres tömésem van és antibiotikumot is szedek (persze az orvos írta fel). Nagyon sokat javult a kezdetekhez képest, de még mindig úgy érzem, hogy nem teljes a gyógyulás. A rezekció lehetősége is felmerült már a második alkalommal és legutóbb is beszéltünk róla az orvosommal. Azt szeretném kérdezni, hogy Önnek milyen tapasztalatai vannak az ehhez hasonló esetekben? Ilyen nehezen reagáló fog megússza-e a rezekciót vagy mindenképp érdemes elvégezni? Vajon mennyi az esély rá, hogy így a végén szedett antibiotikummal teljes gyógyulás érhető el és mondjuk kb. 1 év múlva nem kell újra kezelésbe venni a fogat? A 4 hét nyitva hagyás tényleg sok? <br />
Valamint azt szeretném még tudni, hogy egy metszőfog gyökérkezelés utáni végleges ellátása is két alkalommal történik?

A leírtak alapján nem valószínű, hogy a reszekció elkerülhető. Antibiotikummal a gyulladást lehet "levinni", a "relatíve" végleges gyógyulás a problémamentes gyökérkezeléstől, gyökértöméstől függ, nem az antibiotikumtól. <br />
"egy metszőfog gyökérkezelés utáni végleges ellátása is két alkalommal történik?" – kérdésre nem lehet válaszolni, attól függ, ha csak egy egyszerű tömés kerül be, akkor 1 alkalom elég.

Ma voltam a fogorvosnál, kiszedte az ideiglenes tömést a 6-os fogamból, és kiidegelte (legalábbis szerintem azt csinálta, tűket szúrt be mélyre). Péntektől gyökérkezelés lesz. Egyébként ez meddig tart? A fülem is fáj még egy picit, de már egyáltalán nem annyira, mint eddig.

Ez már a gyökérkezelés volt. Kezelgetni kell míg a tünetek el nem múlnak, néhány hétig is eltarthat, majd a gyökértömés következik és a fog koronai részének betömése. A fül fájdalom csökkenése azt jelzi. hogy ez a fog volt a háttérben.

Két hete gyökérkezelt fogamban, amiben jelenleg próbatömés van, egyik napról a másikra újra feszítő, harapásnál erős fájdalmat érzek, ami fájdalom ugyanolyan, mint gyökérkezelés előtt, csak egy kicsit tompább. Mit tanácsol, csak egy hét múlva jutok el újra a fogorvosomhoz. Menthető még ez a fog?

Menthető, de vissza kéne mennie mihamarább, mert a fog lezárása még korai volt.

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van egy fogam amivel már lassan egy éve szenvedek, már több fogorvosnál jártam. A mostani kitisztította, gyökérkezelte: 3 héten keresztül gyógytömést cserélgetett benne; addig nem is volt vele semmi baj. A múlt héten betömte, azóta annyira fáj, hogy néha lezsibbad a fél arcom. Visszamentem a doktornőhöz, aki adott rá Dalacin C-t és azt mondta jegeljem le, mert baktériumok lehetnek a foggyökéren.
Azt szeretném kérdezni, hogy ezzel a jegeléssel azok elhalnak; vagy Ön szerint mit kellene tennem?

Sajnos a gyökérkezelés nem egyszerű fogorvosi beavatkozás és a kimenetele, vagyis a fog tünetmentessége is sokszor a szerencse kérdése. Ennek a leggyakoribb oka, hogy a gyökércsatorna sokszor több ágú, ill. seprűszerűen szétágazik. Ilyenkor szinte lehetetlen a gyökér csúcsi részét megfelelően gyökértömni. Innen a kiújuló gyulladások, sipolyok. Sajnos, ha a sipoly megjelenik a fog sok esetben már menthetetlen. Ilyenkor az antibiotikum kezelések is csak ideig-óráig segítenek.
A 3 hetes gyökérkezelés nem tekinthető hosszú időnek, sokszor hónapok alatt érhető el a gyökércsatorna un. csíramentessége. Ez a feltétele a végleges gyökértömés elkészítésének. A jegeléssel nem halnak el a baktériumok, csak a szaporodási készségük csökkenthető és gyulladás-, fájdalomcsillapító hatású.

Néhány hete gyökérkezelték a felső 3-as fogamat. Nem fáj, hidegre, melegre és ráharápásra nem-, de ha megkopogtatom akkor érzékeny. Ez normális kezelés utáni jelenség? Köszönettel:

A gyökérkezelés-, gyökértömés után normális jelenség, idővel csökken. (Ha jól értem, már megtörtént a gyökértömés is és a fog kezelését befejezték ) .

Másfél éve gyökérkezelt fogam fáj, az orvosom nem látott semmi különlegeset, amivel ez magyarázható lenne. Túl vagyok egy antibiotikum kúrán, ezután kb. két hétig élveztem a fájdalommentes életet, de már 4 hete ismét szenvedek a nem nagy, de rettenetesen idegesítő és a fél fejemre kisugárzó fájdalomtól. Mire számíthatok?

3 dolog jöhet szóba,<br />
– a fog kihúzása <br />
– új gyökértömés készítése <br />
– a fog reszekciója (erre vonatkozólag leírást találhat a Fogászat képekben-nél), de ez nem minden fogon végezhető el,
Az antibiotikum nem szokott tartósan hatásos lenni.

Felső rágó fogam el kezdett fájni. Elmentem a fogászatra, a doktornő megröntgenezte és minden rendben volt vele, ezért kitisztította a fogat és betömte, de nagyon csodálkozott, hogy a fog fáj, mert egészségesnek tűnt. Már a fogászatról hazafele jövet is nagyon fájt, és a fájdalom nem szűnt, ezért visszamentem egy hét múlva (Angliában dolgozom jelenleg és itt nem egyszerű fogorvoshoz jutni) és gyökér kezelte a doktornő a fogat. Azt mondta talált benne egy vékony hajszálrepedést, a fogban belül, ami a gyökérig húzódott. Ezek után még mindig fájt főként reggelente naponta egyszer, a fog fölött ezért 3-szor cserélt benne gyógyszeres tömést és penicillin tartalmú antibiotikumot is beszedtem egy dobozzal, egy kúra. Ezek után egy hétig teljesen elmúlt a fájdalom és most újra kezdődött. Jövő héten tenné be a doktornő a végleges tömést. Mit tegyek? Nagyon aggódom, hogy valami komoly baj csontban van, ezt a röntgen kimutatta volna?

A végleges töméssel jobb lenne várni, valószínűleg még nem lett teljes egészében eltávolítva a jobb felső 6-os gyökeréből minden idegmaradvány és ez okozza a fájdalmat. A teljes fájdalommentességig kell várni a végleges töméssel. Az antibiotikum a tünetek alapján felesleges.

3 éve gyökérkezelték, és utána koronával látták el az alsó rágófogam, amiben egy platina csavar van betéve, mert már annyira sok hiányzott,hogy másképp nem lehetett megoldani. eddig nem volt vele semmi gond, de most 3 év elteltével elkezdett fájni, először úgy mintha lenne benne ideg és mostanában már úgy mint egy rendesen begyulladt fog, érintésre és harapásra, ill hideg és melegre.
Kérdésem az lenne, hogy maga a fájdalom megszüntethető-e anélkül, hogy újra szétszedjék a fogam, pl. gyulladás csökkentőt szedhetek-e és hatásos lehet-e?
és hogy a fogam károsodhat-e, ha évek során többször is begyullad?
Mit csináljak? A platina csavaros fogat lehet-e röntgenezni úgy, hogy korona van rajta, meg állapítható-e a baj?

Semmi biztosíték nincs arra nézve, ha egyszer egy gyökértömést készítettek azzal a későbbiekben nem lehet gond. A 3 év látszólag sok, de a gyökérkezelés szempontjából egy krónikus gyulladás kialakulásának ideje, ennyi ideig is tarthat a lappangás. A Rtg felvétel nemcsak lehet, hanem szükséges is, azon pontosan látszódik a csont/csonthártya folyamat és hogy mi lehet a megoldás, de ehhez el kell menni a fogorvosához.

Köszönöm tanácsát: a hónapok óta tartó sikertelen gyökérkezelés (bal alsó 7) után felkerestem egy másik fogorvost, aki azonnal Röntgen felvételt készített, amin jól látszott, hogy az egyik gyökér fala kifúródott, álút keletkezett, a gyökerek között pedig nagyobb gyulladt terület képződött. Erősödő ízületi panaszaim és a főként karjaimban kezdődő zsibbadás miatt a fog eltávolítása látszott a legjobb megoldásnak. A zsibbadás (remélem végérvényesen) megszűnt, az ízületeim természetesen még érzékenyek (tegnap történt a foghúzás).
Kérdésem: az említett góc a fog eltávolítása után teljesen felszívódik-e, kell-e ennek érdekében esetleg antibiotikumot szednem, illetve a Doktor Úr tud-e valami más készítményt ajánlani.

Általában nem szükséges gyógyszer szedése. A szervezet öngyógyító mechanizmusai megoldják a gyulladásos, gócos szövetek kitisztítását.

A bal felső 5-ös fogamat többször kezelték, de időnként fájdalom jelentkezik, hozzá szívritmus zavar és feszültség, idegesség párosul. Utóbbi tünetek hátterében a pajzsmirigy áll az orvos szerint, aki műtétet nem javasol.
Kérdésem, hogy a pajzsmirigy problémákat okozhatja-e akár közvetetten is valamelyik fog , ha gócként szerepel?

A felső 5. fog kapcsolatban van a pajzsmiriggyel. (a Tüdő főcsatorna 1. pontja és a Ren Mai 22 pont átkapcsolódással, a Tüdő letérő csat. a Gy 12, a RM 22 és a Vastagbél 18 – as pontokon keresztül, itt van egy Vastagbél csatorna kapcsolat is, és a Vastagbél letérő csat. is ágat ad le a RM 22 ponton keresztül a pajzsmirigyhez). A Tüdő csatorna egy ágat ad le az un. Szívburok csatornához melynek működési zavar tünetei lehetnek az Ön által leírtak is; szívritmus zavar, és feszültség, idegesség. A gócos fog "terhelheti" a pajzsmirigyet, ugyanakkor ha vannak amalgám tömései, az azokból kioldódó higany is pajzsmirigy működési zavarokat okozhat.

Szeretném megkérdezni Öntől, hogy a biológiai fogorvoslás ismer-e, alkalmaz-e olyan eljárást, illetve anyagokat amelyek segítségével a gyökérkezelt fog megmenthető a későbbi kiszáradástól, porladástól, törékennyé válástól. és így elkerülhető-e a korona felhelyezése a gyökérkezelt fogra.

Sajnos nem, ez egy „természetes” folyamat, a fog elveszti a gyökérkezeléssel azokat az ereit – kapillárisok – melyek a fogállomány táplálását biztosítják, ennek következtében a fog struktúrája merevebbé válik, ha erősebb nyomás éri, pl. egy megy magra harapás, megrepedhet, a letöréshez még nagyobb erő szükséges. Ez az erő, négyzet milliméterenként 1000-1200 kp is lehet törésveszély nélkül, tehát annyira nem kell félni, hogy a gyökérkezelés után széttörnek a fogak, némelyek több évtizedig is probléma nélkül „működnek”.

Kérdések:
-miért van, hogy egyes fogak különösen egy gyökérkezelt, kicsit lazább? (bár gond nincs velük)
-hogy lehet a fogakat belsőleg regenerálni, megerősíteni, mind az állkapocsba való visszaerősítésüket, mind saját csontanyagukat tekintve (gondolok itt jóga, belső energia áramoltatása, akupresszura stimuláció, korall vagy egyéb calciumok bevitele).

A gyökérkezelt fog és a "lazaság" között nincs összefüggés. A gyökérkezelés nem befolyásolja a fog gyökér felszíne és a csont, csonthártya közötti kapcsolatot. De abban az esetben, ha a fog átesett egy csonthártya gyulladáson, az a csontszövet már nem ugyanaz, mint volt korábban. Az eredeti csont teljes regenerációja csak a fog eltávolítása után valósul meg. Ennek oka, hogy a szervezet mint "idegentestet" érzékeli a gyulladás után bent maradt fogat és időnként helyi gyulladásos reakcióval igyekszik azt "eltávolítani".
A jóga, a belső energia áramoltatás, az akupresszúra, a Calcium készítmények bevitele megfelelő technikák, nemcsak a csontoknak, de persze az egész szervezetnek is. Az időnkénti méregtelenítés, antioxidánsok, vitaminok, nyomelemek pl. szelén bevitele úgyszintén. Sokat tud segíteni az íny rendszeres masszázsa, ezt lehet végezni szájzuhannyal, de még jobb, puha fogkefével átdörzsölni az ínyt, ezzel mechanikusan is fokozva a csontot körülvevő szövetek vérkeringését.

Körülbelül két hónapja lecsiszolták egy fogamat és korona került rá, ami egy hét után leesett. Ismételt felhelyezés következett, szintén pár napig tartó eredménnyel. A fogorvosom szabadságon volt, így három hetet várnom kellett az újabb beavatkozásra. Az utolsó napokban a lecsiszolt fogam begyulladt, melyet nagyon erős fájdalom kísért. A következő lépés a gyökérkezelés volt, ami a mai napig is tart heti két alkalommal. A fájdalom ugyan csökkent, de a fog érzékenysége megmaradt, ráadásul folyamatos a véres-gennyes váladék ürülése. Egy hete szedem a Dalacin nevű gyógyszert, de jelentős javulást most sem tapasztalok, a fog változatlanul érzékeny. Ha a fog gyökérkezelése már teljes körűen megtörtént, akkor mi okozhatja a folyamatosan fennálló kellemetlen érzést, és a gyulladást, illetve váladékozást?
Válaszát előre is köszönöm.

Ha a fog a gyökértömést követően még fájdalmas, oka lehet;
– a gyökértömés nem megfelelő,
– a gyökérben még vannak ideg-, ill. szövet maradványok,
– a gyulladás átterjedt a csonthártyára,
– a fő gyökércsatornán kívül még másodlagos, fel nem tárt, kipucolatlan csatornák is vannak,
– a gyökércsatornák feltárása közben megsérült a csonthártya, stb.

Csak a leggyakoribb okokat soroltam, elég bő a választék. Csak a kezelőorvosa tud – az adott helyzet ismeretében – konkrét választ adni.

Már több mint 10 éve tettek koronát a jobb felső hetes fogamra. 4-5 évvel ezelőtt megfájdult, illetve ráharapásra érzékeny lett. Elmentem fogorvoshoz, aki nem akart hozzányúlni, azt javasolta, várjunk egy kicsit, hátha csak az akkori megfázásom okozza a panaszt. Valóban el is múlt, de évente 2-3-szor visszatér néhány napra a fájdalom. Néha beveszek egy fájdalomcsillapítót, aztán 4-5 nap érzékenység után teljesen elmúlik a panasz. Van-e szükség újabb orvosi beavatkozásra, vagy ez a jelenség normális?

Biztos, hogy nem normális, valószínűleg a fog elhalt és egy krónikus gyulladásos szakaszban van, amikor a szervezet ellenálló képessége lecsökken, aktivizálódik, valószínűleg gyökérkezelni kell, ez még akkor is elképzelhető, ha a Rtg felvétel nem mutat elváltozást.

A problémám, mellyel Önhöz fordulok, több mint egy éve kezdődött: az egyik oldalon 3 fogamat kellett betömni. A tömések először túl magasak lettek, ezért ezekből először levettek, majd 2 hónapon belül mindhárom tömést kicserélte az orvosom (kettőt alábélelt cementtel). Sajnos ekkorra már erős arcüregi és arccsonti fájdalmaim voltak. Újabb fél éven belül elkezdtek fájni ráharapásra a tömött fogaim és a köztük levő fogak is. Két fogamat próbálták gyökérkezelni emiatt (ezekben régebbi porcelántömések voltak), de egyik esetben sem járt sikerrel a beavatkozás, sajnos mindkét őrlőfogat ki kellett húzni (10 ill. 3 hónapja). Az alsó állkapcsomban még mindig van egy fog, mely ráharapásra érzékeny, ill. fogselyem használatakor fáj az íny a fognyaknál, s gyakran fáj az állcsontom is. Természetesen szeretnék fogpótlást készíttetni, ám szeretném, ha előtte kiderülne, mi okozta a folyamatosan visszatérő panaszokat, s mit lehetne tenni a még mindig fájó fogammal.
Válaszát előre is nagyon köszönöm!

A töméscserék egyik sarkalatos pontja az un. "alábélelés", vagyis az az anyag, ami a tömés alá kerül. Ennek magas kalcium tartalmúnak kell lennie és a tömés során meg kell várni a teljes keményedési időt, ez általában 3-4 perc. Addig nem lehet a tömést befejezni, amíg az alábélelés nem köt meg.
Valószínűleg az okozta a panaszokat, hogy csak a második tömésnél került a tömések alá alábélelés, ill. hogy túl mély volt a szuvasodás és ez fogideg-érzékenységet okozott.

A fiam miatt kérdezek, akinek sokáig babráltak egy fogtöméssel az őrlő hátsó fogak egyikén. Most mindkét térde begyulladt. Melyik foggóc lehet felelős? Válaszát előre is köszönöm.

Az őrlőfogaknak, a szemfognak és a metszőfogaknak is van kapcsolata a térd területével, A krónikus góc megszüntetése legtöbb esetben csak a fog kivételével lehetséges.

A minap szájsebészeten távolították el a jobb felső 6-os fogamat, ami nagyon begyulladt és az arcom is be volt dagadva tőle. Az eltávolítással nem volt semmi gond, de 2 nappal a kezelés után szinte alig észrevehetően húzódott le az arcomról a daganat, bár szerencsére fájdalmaim nincsenek, viszont előfordul, hogy belázasodom. Normális, hogy ilyen lassan húzódik vissza a daganat? Mennyi idő míg teljesen eltűnik? Elképzelhető, hogy a gyulladás ráhúzódott az egészséges fogakra? Ilyen esetben mi a teendő ezekkel a fogakkal?

A duzzanat jellegétől függően 1-2 hét is lehet, a belázasodás viszont nem szokványos, azt javaslom keresse fel a szájsebészét egy kontrollra.

40 éves nő vagyok, a jobboldalon lent a meglévő nagyőrlő melletti kisőrlő, 10 éve gyökérkezelt fog. Egy pár hónapja érzek egyre gyakoribb fájdalmat ezen a jobb oldalon, lent. Pontosan nem tudom meghatározni, hogy melyik fogam lehet. A fájdalom spontán jelentkezik, nem őrjítő, de arra sarkalt menjek a fogorvoshoz, nehogy a közelgő ünnepek alatt lobbanjon be a fog. A fogorvosomnak minden elismerésem, nagyon segítőkész volt de semmit nem talált. Az említett oldalon a fogaim semmi féle hatásra nem reagáltak, nem érzékenyek sem hidegre, sem ütögetésre, és a röntgen szerint sincs semmi probléma ezen a területen. Ezt Én elfogadom, csak az a gondom, hogy merre induljak tovább. Nem vagyok egy nyafogós beteg, nem is járok orvoshoz, csak ha már ég a ház.

Ha a fogorvosa nem talált érdemleges elváltozást, valószínűleg várakozó álláspontra kell helyezkednie. Akut, erős fájdalmak nem valószínű, hogy jelentkezni fognak, de könnyen elképzelhető, hogy a gyökérkezelt fog jelez.

A fogorvosnál pár hónapja rendeltem egy harapásemelőt, amit át is vettem. Sajnos félvállról vettem a dolgot és nem történt meg a pontos ellenőrzése, mielőtt elvittem. Időközben messzire költöztem, így a volt fogorvosommal már nem konzultálok. A harapásemelő úgy működik, hogy fel kéne rakni az alsó fogsoromra. Annak a tetejére illeszkedik. A felső fogsor mintázata a segédeszköz másik síkján kirajzolódik, de a fenti fogakat cseppet sem veszi körül. Az átlátszó műanyag elég rideg és kemény, egyáltalán nem flexibilis. A kérdésem az, hogy elfogadható-e, ha a felhelyezés a fogsorok fokozatos összenyomkodásával valósítható meg. Érzésem szerint mintha nem passzolna a fogazatomhoz. Elfogadható-e, hogy reggel csak feszegetéssel jön le, amit a legtöbb fogam érez. Egy konkrét fog a levétel után percekig sajog. Érzésem szerint egy-két fogat elhúz a harapásemelő.<br />
Szeretném megtudni, hogy az emelőt reszeléssel, csiszolással vagy más módon tudják-e igazítani.

Valóban, be kellet volna próbálni a harapásemelőt. Se a nehéz felhelyezés, se a szoros levétel nem normális, a fájdalom úgyszintén. Lehet korrigálni, de ezek általában pontos minta alapján készülnek és nincs szükség utólagos korrekcióra. Viszont rendszeres kontrollra igen. Vagy vissza kell menni a fogorvosához, vagy – ha valóban indokolt – új harapásemelőt kell készítetnie.

A héten készült el a 4 tagból álló porcelán „hidam” <br />
Amióta felragasztották úgy érzem,hogy mintha nem tudnék vele rágni mert olyan érzésem van,hogy ha csak becsukom a számat akkor is össze érnek a fogaim. Az orvosom azt mondta,hogy ha pár nap múlva is ilyen érzésem lesz akkor igazít rajta. A kérdésem az lenne,hogy felragasztás után hogyan lehet a porcelánon „igazítani”? Ha megcsiszolja akkor nem sérül meg a felülete?

Gyakori jelenség, hogy a felragasztott híd, korona "magasabb" a szájba helyezéskor. Ha ez nem technikai probléma, akkor általában az az oka, hogy a fog tartószerkezete – azok a kis kötőszöveti rostok, melyek a gyökér és a fogmeder között feszülnek, a csiszolás után lazábbakká válnak, és a fog 1-2 tized millimétert is kiemelkedhet a helyéről. Ez a probléma a korona feltevése után 1-2 nap alatt rendeződik. Ha mégsem, akkor kerül sor a "becsiszolásra". Ha ennek mértéke csekély – néhány tized milliméter – a borító porcelán nem sérül tetemesen és a korona élettartamát nem befolyásolja. A fogpótlás garanciális, ennek mértékéről érdeklődjön a fogorvosánál.

Az első négy fogam hideg-meleg érzékeny volt, gyökérkezelve lettek, végül mindet ki kellett húzni. A két szemfog a híd tartó fog. A hidat cserélni kellett mert régi volt, ekkor lettek a szemfogak gyökérkezelve, mert nagyon érzékenyek voltak. Kb. két hónapra a híd felhelyezése után borzasztóan fájt az egyik szemfog a híd alatt. <br />Reszekciót végeztek rajta és ott mondta az orvos, hogy ezt az elváltozást a gyökércsúcson egy baktérium okozza. Azt szeretném kérdezni, mivel van egy hátsó fogam is amelyik hideg-meleg érzékeny,hogy jobb ha kihúzatom vagy van más megoldás is (műtéten kívül)? Ez a probléma kiterjedhet a többi fogra is?

Nem terjed, és nem bakteriális fertőzés okozza, igaz viszont, hogy a gyökércsúcs körüli gennyesedésben már kimutathatók baktériumok, ha nem is mindig. A hideg-meleg érzékenység még nem jelenti a fog elvesztését, megfelelő gyökértöméssel és gyökértömő anyaggal, a probléma megszüntethető és nem kell tartani a további érzékenységtől.

A higany allergiáról szeretnék többet megtudni. Az egyik korábbi válaszában olvastam, hogy a higany allergia csak akkor jelenik meg, ha a szervezet már túltelített az amalgám tömések kioldódása következtében lerakódott higannyal. Ez csak azért furcsa nekem, mert nemrég kiderült hogy higanyallergiám van, viszon csak két amalgámmal tömött fogam van, és az itt lévő teszten sem jött ki magas érték.

Ha bőrpróbával nézték és állapították meg a higany allergiát, az idézett mondat pontosabban igy hangzik; "a higany allergia csak akkor jelenik meg, ha a szervezet (a kötőszövet, a bőr alatti kötőszövet, a nyirokrendszer) már túltelített az amalgám tömések kioldódása következtében lerakódott higannyal". <br />
Valóban van összefüggés statisztikailag az amalgámmal tömött fogak, ill. fogfelszínek száma és a higany terhelés között, de a kioldódás sebességét az elektrolízis is döntően befolyásolja. Sokszor már 1 amalgám tömés is, mely magas feszültséget, áramerősséget gerjeszt, kritikusra emeli a higany terhelést a szervezetben.

Doktor Úr! Megcsináltam a nehézfém-tesztet, a terhelési indexem 62 % lett. Két évvel ezelőtt elkészült az első kivehető fogsorom, azóta is beteg vagyok. Az orvosok nem találnak semmit sem. azt hitték Sjörgen szindrómám van , vagy cukor beteg vagyok, de egyik sem. A fogsor tartalmaz fémet, attól vagyok ilyen beteg? Akkor jelentkeztek a problémáim, amikor megcsiszolták a fogsort, 8-l0-szer, gőzölték, polírozták, deformálódott, égő, csípő érzés, nyálhiány, könnyhiány stb. Hogyan lehet kivezetni a szervezetből a nehézfémet, higanyt. Előtte volt 4 amalgámmal tömött fogam. Tele van a szám hólyagokkal, ott ahol a fogsor volt, még a tubereknél is vörös hólyagok vannak, a fogsor elvágta az ínyt, hólyagos 2 év után is. Mit csináljak, hova forduljak. / székesfehérvári vagyok/A fogorvos hiába adott 3 üveg diflucant, 5 üveg bóraxotot, lamisilt, nem gombám volt, hanem nehézfém,higanymérgezésem? Hát ezt jól kifogtam, majd belehaltam, még inni,enni sem tudtam. Az ínyemnek kb. 8 hónapig olyan íze volt, mint a fogsornak, műanyag, fém evőeszközökkel sokáig enni sem tudtam.

A 62% nagyon magas, ennek ellenére – a levele alapján – én nem a higanyt gondolom az elsődleges problémának, hanem a fogpótlások anyagát. A hólyagok és az íz érzés változása allergiára utal, a fémes íz pedig a fogpótlások elektromos áram termelődésére, un. Galván-hatás. A gomba elleni szerek nem segíthetnek. A Sjögren biztos tévedés. Fontos; hogy minden méregtelenítést, kivezetést, nehézfém mentesítést, allergia elleni kezelést, csak akkor lehet elkezdeni, ha a kiváltó okok már nincsenek a szájában.

Napi 3-szor mosok fogat, használok fogfehérítőt, fogselymet. Hogy tudnék még jobban vigyázni, óvni a fogaim, esetleg erősíteni?

Mint Ön, én is hasonlóan tanácstalan vagyok a kérdését illetően. Ugyanis nemcsak azért olyan nagy a szájápolási termékek palettája mert sok cég van, hanem azért is, mert az egyes készítmények között – ha nem is mindig – eltérések vannak; attól függően, hogy milyen célra fejlesztették ki azokat. Általános elvek persze vannak, de ez korántsem jelent személyre szabottat is. Igazából csak a kezelőorvosa tud készítményeket javasolni, hiszen ő ismeri az Ön száját, fogait, az ínyének és az állcsontoknak az állapotát, a fogpótlásnál alkalmazott anyagokat, stb. A szájüregi pH értéke szintén döntő fontosságú, ugyanúgy, mint az étkezési szokásai. Mindezekre – az Önnel való beszélgetés során – ő tudna választ adni.

Borzasztóan fáj az állcsontom olyan helyeken, ahol nincs is fog. Megállapították, hogy idegzsábám van. Az interneten olvastam, hogy fémmérgezés is okozhatja az ideg betegségét. Lehet-e gyógyítani ezt a beteg ideget anélkül, hogy elpusztítanák, vagy Tegretolt kéne szednem. Tehát pl. homeopátiával, vagy más egyéb humánus módszerrel. Illetve, helyreállítható-e az ideg egészsége valamilyen módon?

Valóban okozhatja az idegzsábát / trigeminus neuralgia / a fémmérgezés, és homeopátiás szerek is vannak a kezelésére, homeopátiás orvoshoz is fordulhat, de a kezelést mindenképpen egy általános- és célzott (nehézfém-) méregtelenítéssel kell bevezetni, általában néhány hónapig eltart a gyógyszeres kezelés.

Implantátumra van szükségem, szimpatikusabb a hídnál, de idegenkedek a titántól, mégiscsak fém. (Korábban elég sok amalgámtömésem volt, azokat kiszedettem, kivezették a fémet is biorezonanciával a szervezetemből – innen a fémmentességre való törekvés). Azt hallottam, hogy a cirkónium még nem volt kellő hosszúságú ideig tesztelve, nem igazi alternatíva ezért.
Kinek higgyek ill. a titán biológiai fogászati szempontból teljesen elfogadható?

Az implantátum nem mindig jobb megoldás a hídnál. Ennek megítélése oly sok tényezőtől függ, hogy itt, erre nem vállalkoznék. A cirkónium implantátum új technológia, új anyag, természetes, hogy a tapasztalatok is kevesebbek, mint a 30-40 éves titánnál. De, valószínűleg ez a jövő útja.

Fogorvosom a gyökértömött fogra (felső kisőrlő) koronát tenne arra hivatkozva, hogy túl nagy benne a tömés és úgy tartósabb lesz. Érdemes ezt a beavatkozást vállalnom? A fogat kb. 10 éve gyökérkezelték, és kb. 5 éve cserélték a tömést benne, jól funkcionál. Meddig lehet egyébként egy ilyen fogat megtartani?

Indokolt lehet, bizonyos tömés nagyságon túl már könnyen letöredeznek a fog saját anyagai. Különösen áll ez a gyökérkezelt fogakra, melyekben már nincsenek idegek és erek.

Az utolsó nagyőrlő fogam fele már hiányzik és egy 25 éves amalgám tömés van benne. Szeretném kicseréltetni. Érdemes-e inlay tömést tenni ebbe, elég tartós-e, vagy jobb a koronás megoldás?
Nagyon nem szeretném lecsiszoltatni.

Ez két különböző esetben alkalmazható fogpótlás technológia. A korona esetében a fog "közepe" viszonylag ép és inkább a szélei hiányoznak, letöredezettek, az inlay (inlé) esetében a fog "közepe" hiányzik és az oldalai, részben megtartottak. Annak eldöntése, hogy egy adott fogra milyen pótlás készülhet, a fogorvos feladata és nem választási lehetőség, beszélje meg a fogorvosával, mindkét megoldás tartós.

A kérdésem az lenne, lehetséges-e hogy 2 fog között az íny, ha regenerálódik utána újra "kinő", úgy értem nekem nemrég volt gyökérkezelésem és az orvos azt mondta direkt le kell nyomni az ínyt, hogy ne kelljen műteni, (a fogam egyik oldala hiányzott a 2 fog között, nem inlay-t kaptam hanem tömést) csak hogy most a 2 fogam között egy lyuk van alul ahol minden ételmaradék belemegy és nehéz tisztítani (bár még nem gyógyult meg teljesen az ínyem) elég furcsa, hogy a doktornő azt mondta, hogy majd benövi az íny a 2 fog között. . . Vagy csak túlreagálom és így van?
Nagyon szépen köszönöm a segítségét.

Látatlanban úgy értelmezem, hogy a tömés készítésénél felhelyezett un. matrica nyomta le a gyulladt ínyt. Ez általánosan alkalmazott módszer a fog tömésénél. Az íny ilyenkor minden további kezelés nélkül is regenerálódik. Az ínyműtét felmerülését nem igazán értem. Ha az íny lehúzódása egy bizonyos határon túlmegy, vissza már nem nő, nem képes megtapadni a fognyak felsőbb vagy alsóbb részein, mivel nem írta alsó vagy felső fogáról van szó, azért fogalmazok ilyen körülményesen. A helyi enyhe ínygyulladás kezelésére jól bevált az Aperisan / orvosi zsálya géles bedörzsölés, vagy pakolás, ilyenkor egy kis gézlapra helyezve a gélt 10-15 percig hagyja a területen.

30 hetes kismama vagyok. Kb. 2 hete kijött az ínyemen felül két rágófog között egy borsónyi csomó, mintha az íny türemkedett volna ki. Eleinte nem fájt, de most már egyre érzékenyebb, főleg étkezéseknél. Olvastam róla, hogy az ilyenkor duzzadtabb fogíny okozhat ilyen elváltozást. Forduljak ezzel orvoshoz, vagy várjam meg a terhesség végét, mert addig úgysem lehet ezzel mit kezdeni. Van-e valamilyen itthoni gyógymódja ennek? Corsodyllal öblögetek.

Nem kéne megvárni a szülést, azután úgyis kevesebb ideje lesz önmagával foglalkozni. Mutassa meg fogorvosnak a duzzanatot, vagy egy szájsebésznek.

Most 53 éves vagyok, de már 32 éves koromban is voltak mozgó fogaim, amelyeket sinezéssel/koronával rögzitettek, ami olyan jól sikerült, hogy az alsó fogsorom fogai ismét rögzültek, a felső fogak átmenetileg. Kb. 5-6 éve a felső fogaim a koronával együtt ismét elkezdtek mozogni, olyannyira, hogy ma már a bal oldali fogaim teljesen kiestek a helyükről, az ínyem elsorvadt, a foggyökér nagy része kilátszik, és a koronát a jobb oldali fogaim tartják csak, de már azok is mozognak. Három éve súlyos fokú csontritkulást diagnosztizáltak nálam, melyre Calcivid és Evista tbl. -t szedek. Elképzelhető, hogy a csontrikulás miatt sorvad a fogágy nálam? <br />
Tudom, hogy fogorvoshoz kellene fordulnom, de nagyon félek, hogy a fogágy pusztulás miatt már a kivehető fogsor sem megoldás számomra, és amíg lehet elvegetálok a mozgó, kihullófélben levő fogaimmal. Kivehető fogsort fogágy-pusztulásnál is lehet alkalmazni? Köszönöm válaszát!

Elég komplex kérdést vetett fel és röviden nem is tudok válaszolni rá. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek jó válaszok, hanem, hogy minden betegség más háttérre épül és sokszor, nem helyi folyamatokról van szó, hanem belső, egyéb folyamatok szájüregi megjelenéséről.
A foglazulást az íny krónikus gyulladása előzi meg. <br />
Az ínyszél gyulladás egyik faktora, a lepedékben felszaporodó baktérium-antigénekkel szemben történő túlérzékenységi reakció és az ezt követő gyulladás. Az ínygyulladás, az íny reakciója és elsősorban védekező reakciója a baktériumok ellen. A fiatalkori ínygyulladás -amely elsősorban a 14-18 éves korosztályt jellemzi -felnőttkorban krónikus ínygyulladásba, a fogágy gyulladásába megy át. Ehhez gyakran fogkőképződés is társul. Az ínygyulladás kezdete lassú, az íny ilyenkor még fájdalmatlan. Fogmosáskor és evéskor vérzik. A gyulladás mindig az ínyszélre korlátozódik, a fogak közötti papillák vérbők, duzzadtak és a fogak felszínétől elemelhetőek. Ez elősegíti a lepedék mélyebb megtapadását, és tovább fokozza a helyi folyamat önfenntartó, gyulladásos jellegét. Az ínygyulladás hátterében a lepedéken kívül a szervezet ellenálló képességének csökkenése, C-vitamin hiány, terhesség, vérképzőrendszeri betegségek, vérkeringési elégtelenségek, cukorbetegség húzódhatnak meg. <br />
Az ínyfolyamatok, az egyes belső szervi energetikai kapcsolatok következtében -az akupunktúrás csatornák szájüregi kapcsolatai, vetületei révén -belső szervi folyamatok gyengülését, illetve túlműködését is jelenthetik. A frontfogak területén jelentkező helyi ínygyulladásos / foglazulásos folyamatok hátterében lehetnek például, kezdődő vese folyamatok, nőknél menstruációs rendellenességek, ugyanis ezek a területek a Vese-Húgyhólyag -genitális rendszert befolyásoló csatornahálózathoz tartoznak. Az egész szájüregben, mindenütt jelentkező ínygyulladás / foglazulás hátterében, gyakran a Gyomor-Lép-hasnyálmirigy csatornarendszer áll, a keleti belgyógyászatban ismert „gyenge lép” tünettannal, melynek leggyakoribb oka a túl sok savas jellegű élelmiszer fogyasztása (fehér kenyér, szénsavas üdítő italok, túl sok hús, édességek, stb. ). Gyakran az amalgám tömések higany oldódása, elektrolízise van a háttérben, mint gyulladást fenntartó tényező. <br />
A terápiában elsődleges fontosságú a tökéletes szájhygiéne és a lepedék rendszeres, valamint a fogkövek időszakos eltávolítása. A hagyományos gyulladáscsökkentő készítményeken kívül egyéb lehetőségek is vannak, így pl: biorezonancia, elektromágnes terápia, helyi lézer besugárzás, lézer-akupunktúra, gyógynövény alapú ecsetelő-, szájöblítő-, szájnyálkahártya kezelő szerek, homeopátiás gyógyszerek, vitamin készítményekkel, a táplálkozás átalakítása és un. „jang”jellegű élelmiszerek fogyasztása, a szájüregi pH érték savas jellegének csökkentése, stb. <br />
<br />
A fentiek egy ínygyulladás / foglazulás folyamat azon szakaszában állják meg a helyüket amikor még nincsennek un. irreverzibilis / visszafordíthatatlan változások, lefordítva; a fogakat tartó fogállomány / fogmeder még képes megerősödni. A levele alapján a felső fogainál már erre nincs esély, valószínűleg 5-6 éve amikor a híd készült is eléggé mozogtak, de a híd "kimerevítette" a fogakat és ezért tűnt úgy, mintha a mozgás megszűnt volna. Valójában a csont további leépülése tovább folyt. <br />
Mindenképpen célszerű lenne a fogorvosát felkeresnie, egy un. "panoráma" Rtg felvétellel megállapíthatják a csontleépülés mértékét és, hogy mely fogakat lehet megtartani. <br />
A fogsor / protézis hordhatósága és a csontleépülés között nincs összefüggés. Teljesen fogmeder nélküli fogatlan részeken is jól képes tapadni a felső fogsor.

A fogínyem el kezdet sorvadni,a fogaim gyengén meg lazultak{alul}. A Meridol fogkrémet és szájvizet használom. A lepedék szépen kezd le válni,de a fogíny nem húzódik vissza, de tovább is sorvad. Egy jó ideje használom a Meridolt. Szeretném ha valamit tudna ajánlani, ami a fogínyt regenerálja.

Az ínysorvadás kezdeti tüneteit fedezte fel. Ha az íny meggyengül, fokozatosan visszahúzódik. Mivel nincs gyulladás a legegyszerűbb és leghatásosabb megoldás ha az ínyt rendszeresen masszírozza az újjával, vagy puha fogkefével, körkörös mozgással. Néhány hét alatt annyira megerősödik, hogy a további lehúzódás megállhat. De sajnos az ínymasszázst nem célszerű abbahagyni, naponta 2-3 perc a későbbiekben, most meg ennek 3-4 szerese. A szájzuhanyt, vagy az elektromos fogkefét is használhatja masszázsra.
Részletesen a CIKKEK – ben olvashat erről; Ínysorvadás / Foglazulás témakörénél.

Páromnak nemrég a fogorvos gyógy tömést tett a fogába, múlt héten egyre jobban fájt neki, tegnapra kapott időpontot. Hét elején csináltunk egy terhességi tesztet és pozitív lett. Sajnos emiatt az orvos nem mer semmit sem csinálni nehogy baj legyen belőle. Párom foga annyira fáj éjjelente, hogy aludni sem bír, csak szenved. Már szinte fél arca fáj. Mit lehet tenni? Milyen fájdalomcsillapítót vehet be? (kb. 3 hetes terhes lehet) Nőgyógyászhoz csak 5 nap múlva tudunk menni legkorábban. Tanácstalanok vagyunk, mit lehetne tenni a szenvedés ellen.

A terhesség alatt is lehet fogkezelést végezni, sőt ha fáj a fog minél hamarabb meg kell oldani fogászatilag, hogy ne fájjon. Ennek nem a fájdalomcsillapítók szedése az útja, hanem a fog fájdalmának – fogorvos általi – megszüntetése. Különben a fájdalomcsillapítóknak nincs magzatkárosító hatásuk.

Az alsó állcsontban levő mindkét bölcsességfogam impaktált, szükséges a kivételük.
Az a problémám, hogy nagyon közel van a gyökerük az ideghez és félek, hogy az ideg elszakad és tartós zsibbadás lesz a következménye, ami nem szüntethető meg.
Ebben az esetben mi lenne bölcs döntés? Mindenféleképpen kell tennem valamit!

Azt, hogy közel van az ideghez, ki állapította meg? És milyen felvételeket készítettek a területről? Egyszerű Rtg felvételen elég nehéz a fog és az ideg pontos helyzetét meghatározni, ha idegsérülés veszélye merül fel, akkor célszerű 3 dimenziós felvételt készíteni, több helyen is van már ilyen lehetőség.
Általában 3 eset lehetséges;
– évtizedeken keresztül tünetmentesek a bölcsességfogak, és nem okoznak semmi panaszt,
– időnkénti fájdalmas duzzanat, ez átmehet szájzárba is, és idegfájdalom is jelentkezhet, ez elég kellemetlen,
– a fekvő fogak körül a csontban ciszta képződik, ez az állcsont csontállományának fellazulásához vezet, sok esetben fájdalmas, és mindenképpen műtéti megoldást kíván.

40 éves nő vagyok, és jobb oldali alsó 6-os rágófogam helyére már jó ideje implantátumot kellett beültetni egy híd hátsó pilléreként. Ezzel nem is lenne semmi gond, de az implantátum körül már egy éve krónikusan gyulladt az íny. Ha kezelem 2 hétre elmúlik a gyulladás, majd visszatér és 2 hétig újra kisebb vagy nagyobb mértékben gyulladt, ilyenkor a nyaki nyirokcsomóim is fájnak. Próbáltam minden létező ecsetelést, lézer kezelést, de hosszú távon egyik sem nyújt tartós megoldást, és már a fogorvosok is feladták, így beláttam, hogy csak az alternatív kezelések hozhatnak esetleges gyógyulást. Olvastam, hogy ez az ínyterület a tüdő-vastagbél területtel analóg, és bár nem tudok ilyen jellegű szervi problémámról, talán egy a száj ph értéket rendező diéta segítene, esetleg valamilyen homeopátiás kezeléssel kiegészítve. <br />
Mivel az implantátummal egyéb gondom nincs (bár a folyamtos gyulladástól már a csont is sorvadásnak indult), nagyon nem szeretném elveszíteni. A korábbi honlapján lehetett olvasni arról, hogy milyen ételeket kell kerülni fogínygyulladás, sorvadás alatt, sajnos ezek az oldalak azóta elvesztek.

Logikusan gondolkodik és látszik, hogy már több cikket olvasott. Sajnos, ez nem az a terület ahol az akupunktúrás csatornákra ható kezeléssel eredményt lehetne elérni. Ilyen esetben, az esetek 90 % – ában helyi, mechanikus ok van a háttérben. Az implantátum mindig idegen testként viselkedik a szervezetben és mindig fokozott odafigyelést, ápolást, mosást, helyi kezelést igényel. <br />
Amire gondol az megtalálható; Szakirodalom / Méregtelenítési módszerek II. Cikkben.

Egy hónapja, a bal alsó bölcsességfogam 2-3 napig tartó fajdalommal nőni kezdett. A fájdalom ugyan megszűnt, de azóta náthás vagyok folyamatosan, de mar egy tüdőfertőzést is kaptam. Lehet összefüggés a két dolog között? A fog a csontban vízszintesen fekszik, kivetessem?

A krónikus gyulladásnak valóban lehet immunrendszer gyengítő hatása. Jobb, ha kiveteti, egy csomó komplikációt előzhet meg, valószínű, hogy csak átmeneti a fájdalommentes időszak.

Rendszeresen ápolom a fogaimat, szájvíz, nyelvkaparó. . . de a szájszag változatlan. Nincsen rossz fogam, viszont van egy amalgám tömésem. Az ínyem gyulladt amire Sensodyne fogkrémet használok. Fogorvosi ellenőrzésre rendszeresen járok. Nagyon hamar /1 hónap/ erős fogkőképződés, nyelvlepedék jellemző. Van a nyelvemben piercing. Sajnos külföldön élek és komolyabb orvosi kivizsgálásra nincs lehetőségem.
Előre is köszönöm a választ.

Nem tudom, hogy tudja a nyelvkaparót rendesen használni, ha benne van a piercing. Sajnos a piercing és az amalgám tömés külön-külön is, de együtt fokozottan, savas irányba tolják el a szájüregi pH-t. Ez pedig a gyulladás, szájszag alapja lehet. A Sensodyne nem igazán alkalmas a gyulladt ínyre.

Jobb első fogam jó pár éve meghalt, elszürkült, ezért gyökérkezelték és koronát tettek rá. Nemrég az történt, hogy az egész letörött, azaz a gyengült lecsiszolt fogrésszel a korona lejött. Így a még meglévő gyökérrészbe egy fém rudat (Ön biztos nem így nevezi) fúrtak bele és ennek kiálló részére ragasztották a koronámat. Ez mind jó, csak észrevettem, hogy az orrom alatt, vagyis a fog gyökere, érintésre, nyomásra érzékeny, nem fáj, csak valami lehet vele. A hajam kicsit hullik, gondolom ezért. Mi lenne a megoldás? Homeopátiával nem lehet ezen segíteni? Hová menjek? Jó a fogorvosom, de ha más módszerrel, mint a sebészeti beavatkozás lehet segíteni a fogamon, örülnék. Tud-e erre jó fogorvost javasolni? Lehet, hogy mégis implantátum kell? Azt hallottam, hogy az ember csípőjéből szoktak kivenni műtéttel csontdarabot. Előre is köszönöm válaszát.

Egy "csapot" helyeztek a fog gyökércsatornájába. A duzzanat lehet a korábbi gyökértömés után kialakult gyökérhártya megvastagodástól, ezt nevezik gócnak, de lehet attól is, hogy a csap betételekor, vagy az azt megelőző fúrástól a gyökérhártya megsérült. Ez utóbbi, műtéttel se nagyon oldható meg. Kezdődő gyökérhártya gyulladásoknál jól alkalmazható a homeopátia, vagy a lézeres kezelés, de kialakult krónikus gyulladásoknál nem. Ekkor már csak a műtéti megoldás segíthet. Ilyenkor a gyulladt gyökérdarab egy részét távolítja el a sebész. Javaslom nézze meg a Fogászat képekben oldalt.
A fogászati implantátum mást jelent. Ekkor egy – általában titán – csavart csavaroznak a hiányzó fog helyére és erre kerül a fogpótlás. Gyulladásos területre az implantátum nem javasolt. A hajhullás lehet a góctól.

2hete a nyelvemen sárgásbarna lepedék képződött, ami múlóban van ugyan, de nagyon zavar. Hozzáteszem, négy hete volt egy kullancscsípésem, de pár órán belül el lett távolítva orvos által. Okozhat-e ilyen problémát a kullancscsípés vagy teljesen más eredetü lehet a dolog?

A sárga, sárgás barna bevonat – a kínai nyelvdiagnosztika szerint, "belső melegre" utal, minél sárgább-sötétebb, annál erőteljesebb a folyamat. A száraz, sárga bevonatú nyelv a belek, illetve a gyomor hőség pangását jelzi, pl. gyomorrontásnál, de kevés folyadék fogyasztásnál is fellép, székrekedésnél, lázas állapotoknál úgyszintén, így elvileg a kullancs csípéssel terjedő LYME – kór is okozhat lázas állapotokat, de ezt bizonyára észrevette volna. . A dohányzás és a rendszeres alkohol fogyasztás hatására is kialakulhat sárga (sárgás-szürke) bevonat betegség nélkül is.

A nyelvet borító lepedék kapcsán feltétlenül beszélnünk kell a nyelv tisztításáról, a lepedék rendszeres eltávolításáról. Az ősi kultúrákban, Indiában, Dél-Amerikában – a régészeti leletek tanúsága szerint – a szájhygiéne rendkívül fontos volt és speciális nyelvtisztító eszközöket is alkalmaztak. Az indiai jógiknál, manapság is, a nyelv reggeli tisztítása a testi-lelki megtisztulás egyik tényezője.
A 60-as évektől az Egyesült Államokban végeztek rendszeres klinikai vizsgálatokat és kimutatták, hogy nyelvlepedék felelős a szájüregi problémák egy részének kialakulásáért (szájüregi pH eltolódás, krónikus ínygyulladás, stb. ) és a kellemetlen szájszag hátterében is nagyon gyakran szerepel kórokként (85%). Megállapították, hogy az éjszakai méregtelenítés során a szervezet, a toxinok egy részétől, a nyelven keresztül szabadul meg. A nyelvlepedék kialakulását segítik a modern táplálkozási szokások; a rágás hiánya, a pépes-, „túlfeldolgozott”élelmiszerek, a tartós savas vegyhatás. Mechanikus tisztítás nélkül a lepedék és annak mérgezőanyag tartalma – a napi táplálkozás során – rendszeresen visszakerül a tápcsatornába. Ezáltal, az egyszer már kiválasztott toxin-anyag, napi rendszerességgel visszamérgezi a szervezetet.
A nyelv reggeli tisztítását végezhetjük fakéssel, kanállal, fogkefével, vászonnal stb. Jó megoldást jelentenek, a nyelv anatómiai formáját figyelembe vevő hajlítható műanyag-kaparókések, melyek élének mikrobarázdái biztonságosan és alaposan távolítják el a nyelvfelszíni felrakódásokat.
A lepedék eltávolítása után célszerű 1 evőkanál olíva olajjal öblögetni, ez fokozza az olajban oldódó méreganyagok leválását a nyelvről.

A jobb felső metszőfogamból két éve letört egy kis darab, mikor csontra haraptam étkezés közben. Megragasztották, azaz kipótolták az élét, de csakhamar lekopott, alig egy év alatt és most ismét jól látható. Van valami tartósabb eljárás?

Nagyon sokféle anyag van forgalomban a letört fogak pótlására, általában nem kopnak, meg kell próbálni máshol, másik fogorvosnál és kérdezze meg, milyen anyaggal végzik a kiegészítést.

A napokban vettem észre, hogy két fogam között van egy pici lyuk. Egy napon keresztül nyílalt, elmentem a fogorvoshoz aki azt mondta ez még annyira pici lyuk, hogy ne bántsuk, csinált röntgen felvételt is, de az sem mutatott semmit. A nyílalás megszűnt, nem is érzékeny a fogam. <br /> Kérdésem az lenne, hogy jó ez így várni vele még? Nem-e lesz nagyobb probléma belőle pl: gyökérkezelés? Illetve lehet-e fogat tömni, ha ez a pici lyuk a 2 fog között van?

Ha a fogorvosa úgy ítélte meg, hogy nem érdemes foglalkozni vele, hagyatkozzon rá, fél évente célszerű kontrollálni a fogai állapotát. A gyökérkezelés még nagyon messze van.

A tegnap nagyon pici zománc lepattant a fogamból és elég érzékeny! Mit tegyek? Nagy a baj? Ki kellene fúrni és betömni? Vagy mi lehet a megoldás?

Valószínűleg elmúlik az érzékenység. A kis lepattanásokat, kb. 1 mm-ig nem szokták tömni, ha éles a széle a polírozás azon segíthet. De ezt fogorvos végzi.

Örömmel olvastam honlapját, különösen a nehézfémek kivezetése keltette fel érdeklődésemet. Ezzel kapcsolatban kérném a segítségét. Évekkel ezelőtt fogászattól függetlenül kiderült, hogy allergiás vagyok a higanyra. Akkor még elég sok amalgám tömésem volt, gyorsan megszabadultam azoktól is. Azt gondoltam,hogy mindent megtettem. A fogorvosok nem hívják fel az ember figyelmét, én pedig 3-4 éve még nem hallottam arról, hogy a mérgezés tartós és a nehézfémek szervezetből való kiürítése szükséges. Elvégeztem a tesztet is, amely 29%-os terhelést mutat. <br />
Olvastam arról,hogy szelén és cink szedésével lehet a nehézfémektől megszabadulni. Abban kérném a segítségét, hogy mivel nemcsak simán terhelt a szervezetem a higannyal hanem érzékeny is vagyok rá, milyen mennyiségben és mennyi ideig kellene szednem a készítményeket, hogy rendesen kitisztuljon a szervezetem? Esetleg milyen kiegészítő terápiákat javasolna számomra?

A higany allergia csak akkor jelenik meg, ha a szervezet már túltelített az amalgám tömések kioldódása következtében lerakódott higannyal. A 29% elég magas, különösen akkor, ha már nincs amalgám tömése. <br />
Az Ön esetében nem javasolt a "házilagos kivitelezése" a méregtelenítésnek. Németországban pl. méregtelenítő szakorvosok végzik az ilyen jellegű problémák kezelését, több éves képzéssel a hátuk mögött. Mo. -on egyes orvosokhoz (sajnos kevéshez) és természetgyógyászokhoz fordulhat a szakszerű ellátásért. <br />
Olvassa el az összes cikket a honlapon, ami a méregtelenítéssel foglalkozik!

Véleményét szeretném kérni, hogy a lábfürdős méregtelenítő berendezésekről, az infraszaunáról mi a véleménye? Valóban alkalmasak ezek a berendezések a szervezet salaktalanítására, különösen a honlapján olvasott higany, ólom, kadmium kivezetésére? Milyen gyakorisággal érdemes ezeket használni?

A "lábfürdős méregtelenítő berendezések" hatása még nincs tudományosan feldolgozva, az eddig publikált kontroll mérések is többértelműek.
Az infraszauna és a szauna alkalmas a szervezet salaktalanítására, de higany, ólom, kadmium kivezetésére célzottan nem. Szaunázni heti rendszerességgel, vagy kúraszerűen – egy méregtelenítő-, vagy böjt kúrához kapcsolódva – érdemes.

7 hónapos terhes vagyok és az első fogam (metsző fog talán) fáj, de inkább tompa érzékenységet érzek. Ha a felette lévő ínyhez hozzáérek na ott fáj igazán, de nincs bedagadva. Mit tehetek ilyenkor?

Nagy valószínűséggel gyökérkezelni kell a fogat, a tünetek alapján már a fog – valamilyen korábbi folyamat eredményeképpen (ütés, tömés) – elhalt, a gyökércsúcs körüli fájdalomérzetet az okozza. Nem kéne várni, a mostani állapotában injekció nélkül se okoz a gyökérkezelés fájdalmat, a babának a krónikus fájdalomérzet nem tesz jót, nyugtalanítja.

A fiam három hete fogszabályzó készüléket hord a felső fogsorán. Kb. egy hónap múlva harapásemelőt helyeznek fel neki. Elbizonytalanodtam, mikor közölték a fogászaton, hogy egy műanyag valami lesz a szájpadlására felhelyezve, amitől nem nagyon fog tudni rágni és pösze is lesz. Mindez legalább fél évig tart majd. Ez ijesztően hangzik! Egyáltalán mire való ez a kezelés? Vannak különböző fajtái a készüléknek, vagy mindenhol ilyen kapható?

Harapásemelők különböző kiépítésben készülnek, mindegyik egyedi, nem bolti árú. Ez egy olyan készülék, mely a fogak rendellenes helyzetén hívatott javítani. azt jeveslom, kérdezze meg a gyerek kezelőorvosát, milyen és miért készül.

Több mint két hete lett a bal alsó 4-5 és jobb alsó 5-6-7 fogam korona előkészítéseként lett lecsiszolva, illetve a jobb 6-os gyökérkezelve és tömve, innentől kezdve nem csak érzékenyek lettek a fogaim, hanem jobb oldalról kiinduló fülre és áll alatti nyirokcsomókra kisugárzó fájdalmam is lett, melyre a doktor azt mondta hogy érzékenyebbek a fogaim az átlagosnál és a korona felhelyezése után ez elmúlik. 6-8 óránként szedek fájdalomcsillapítót azóta is. 5 napja helyezte fel a fém-kerámia hídakat, megjegyzem ez is iszonyatos fájdalommal járt.
A fájdalom változatlanul fennáll és gyakorlatilag a bal és jobb 1-3 fogaim és bizseregnek, tehát gyakorlatilag a teljes alsó fogsorom fáj. Mi okozhatja a fájdalmat?

A fogak csiszolásánál a fogzománc alatti dentin sokkal lazább szerkezetű és ilyenkor a turbina csiszoló hatására az un. dentin csatornákban lévő puha szövetekre szívó – nyomó erők hatnak, Ez kihat a fogidegre, a pulpára is. Ez a fájdalom oka. Sajnos, ezek sokszor visszafordíthatatlan változások, és a fogpulpa elhal, melynek gyökérkezelés az eredménye. Tehát a fájdalmait a kezdődő fogpulpa / fogideg gyulladás okozza.

Szeretném megérdeklődni,hogy mi lehet annak az oka, hogy kb. 2 hetente egy bizonyos ponton /alsó állkapocs/bedagad az ínyem, de úgy, hogy az arcom is feldagad. Egy pár nap után magától lelohad. Fájdalommal különösebben nem jár, de az érdekessége az, hogy azon az oldalon nincs is egy darab fogam se, tehát rossz fog nem okozhatja. Protézisem van, igaz nem teljes. Nem merem kivenni, hogy pihenjen az ínyem, mert félek úgy bedagad, hogy nem tudom visszatenni. A bölcsesség fogam helyéről indul ki a góc, 1 éve egyébként már kihúzták azt is, és ha megnézem mindkét oldalát az ínyemnek, látok valamiféle "csont csíkot”. Nagyon legyengültem, influenzás is vagyok. Köszönöm mielőbbi válaszukat.

Mindenképpen az adott területről, a bölcsességfog területéről is, egy Rtg felvételt kéne készíteni és megmutatni a kezelőorvosának. Az influenzás állapot az immunrendszer gyengülésével jár és ilyenkor gyakran a krónikusan meglévő gyulladások fellángolnak, fájdalmakat, duzzanatokat okozva. A tüneteket okozhatja egy bent maradt gyökérdarab is, de a protézis „ínytörése” is.

26 éves vagyok és fél éve kezdődött, -hogy a jobb felső 5ös és 6-os fogam fájni kezdett. Egyébként mindkettő be van tömve. A röntgen nem mutatott ki semmit, így elküldtek a fül-orr-g. re, ahol megnézték, hogy van-e arcüreggyulladásom, mert időközben már a jobb arcom,halántékom is nagyon fájt. Ez a röntgen is negatív lett. Ezután elküldtek neurológushoz,ahol az MR szintén neg. lett. A fájdalom most már állandosult és a jobb arcom gyakran zsibbad és bizsergő érzést érzek. A fogorvos mikor kopogtatta a fogaimat nem fájt,de néha hidegre érzékenyek, bár a fogorvosom azt mondta, hogy az amalgám töméseimnek semmi baja. Hozzá kell még tennem,hogy a 6-os fogamat 1 éve kellett újratömni, mert már akkor kezdett el fájni.

Nagyon gyakran a mély tömések okoznak ilyen tűneteket, ill. a tömések alatt az un. "alábélelés" a szigetelőréteg hiánya. Ilyenkor a fém tömés elektromosan átvezet a fogideghez, Rtg felvételen elváltozást nem okoz, nem látható. Így az MR is felesleges. Valószínűleg ki kell venni a töméseket és ideiglenes, magas kalcium tartalmú töméseket kell behelyezni és reménykedni, hogy a krónikus gyulladás még nem okozott mélyreható változásokat a fogidegben és nem kell gyökérkezelni a fogat.

Szeretném kérdezni, hogy a Dentomin fogpor önmagában elég-e fogtisztításra, vagy fogkrém is kell mellé? Milyen a jó fogkrém? Igaz, hogy a fluoros fogkrémek mérgezőek?

Dentomin fogpor önmagában elég fogtisztításra de nem egy nagy élmény. Elsősorban a szájüregi pH érték beállítására, a lúgosabb nyál pozitív hatásának kialakításához szükséges. Célszerűbb keverni valamilyen egyszerűbb fogkrémmel. A fluor hatásáról megoszlanak a vélemények, de több tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a fogkrémből nem épülhet be fluor a fogzománcba, bármilyen technikával használják is azt. Az akut fluor mérgezéshez elegendő 1-2 tubus fluoros fogkrémet lenyelni. Az USA-ban évente 3000-4000 gyerek kerül fogkrém, vagy szájvíz okozta mérgezéssel kórházba.

Az ideiglenes ragasztáskor erőszakkal levett korona alatt mozgott a fogam. Ennek ellenére véglegesen rögzítették cementtel, visszahelyezve a régi porcelán pótlásokat.
Egyébként nagyon durva beavatkozásnak tartom, hogy két egészséges fogamat fel kellett áldoznom azért, hogy a fogsorom ép legyen. Most feláldoztam az egészséges fogaimat és azok is tönkre mennek a korona alatt. Orvosi aranyötvözettel lettek elkészítve, rengeteg pénzembe került és már egy éve szenvedek a fogaim miatt. Kérem segítsenek rajtam, lehetne-e természetesebb anyagból fogat csináltatni és úgy hogy illeszkedjenek és ne szenvedjek tovább? A korona alatt mozgó fogammal mi a teendő?

A koronák alatt nem romlanak tovább a fogai, de abban igaza van, hogy a lecsiszolt fog nem ugyanaz, mint az egészséges. A visszatérő ínygyulladásnak sok oka lehet, ezek között szerepelhet az Ön által jelzett mozgó fog, a koronák un. "széli záródásának" problémája, a nem megfelelő anyag, stb. Az "orvosi aranyötvözet" kifejezéssel nem igazán tudok mit kezdeni, a fogászatban alkalmazott porcelán/kerámia pótlások fémvázát sokszor készítik aranyból, de ez soha nem tiszta arany, hanem valamilyen ötvözet, ennek összetétele is okozhat íny gyulladást, bár valóban ritkábban, mint a "sima" fém. Vannak fémmentes technikák is, sajnos azok se olcsók. A mozgó fog területét mindenekelőtt meg kell röntgenezni, hogy nincs-e krónikus gyulladás, csontfolyamat a foggyökér körül.

A felső jobb 1-es fogamat 1,5 éve gyökérkezelték, majd műtötték. Azóta is gyakran fáj, érzékeny a hidegre. Mivel az arcom és az orrom is fáj, most MR vizsgálaton megállapították, hogy az orrmelléküregek gyulladásban vannak. Kérdésem az orrmelléküreg gyulladását okozhatja ez a fogam.

Okozhatja. Az MRi felesleges volt, egy egyszerű Rtg felvétellel is megállapítható, hogy az adott fog gyökere körül gyulladás van-e. A fájdalmat az okozza. A hidegérzékenység nem valószínű, hogy ettől van, mert a gyökérkezelt fog már nem érzékeny semmire, maximum ráharapásra, de hőre nem, lehet, hogy valamelyik másik fog a hidegre érzékeny.

Kitöltöttem a honlapon található tesztet, az eredménye nem is olyan fontos. Egy építő kritikám lenne a teszt tételeivel kapcsolatban. Pszichológus vagyok, és szakmámból tudom, hogy ezen tünetek kb. 80 %-a tünete lehet az egészen más okokból kialakuló hangulati betegségeknek (pl. jellegzetes depressziós tünetek a fáradékonyság, szívtáji panaszok, fejfájás; szorongásos tünet a szájszárazság stb. ). Aki tehát magas pontszámot ér el ezen a teszten, azt is jelentheti, hogy nem a nehézfém terheltség, hanem egyéb életvezetési/pszichés probléma miatti depresszióban szenved.

Valóban így van. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az "egyéb életvezetési/pszichés probléma miatti depresszióban" szenvedő betegek hány százaléka nehézfém / higany terhelt.
2000 és 2002 között 23 orvos részvételével közel 6000 (5987) betegen végeztünk nehézfém terhelés felmérést. A felmérő adatlap hasonlított az Ön által ismerthez, csak kiegészült a kiértékeléshez a keleti diagnosztika, a kínai orvoslás, az akupunktúra szemléletmódjával és diagnosztikai módszerével.
Ehhez annyit, hogy a keleti orvoslás eléggé mérsékelten viszonyul a pszichés kórképekhez. Nagy részüket un. "csatorna tünetnek" tartja és akupunktúrával, vagy valamilyen akupunktúrához kapcsolódó módszerrel eredményesen kezeli. Nyugaton is terjednek ezek a módszerek, egyelőre – a jéghegy csúcsaként – a szenvedélybetegségek terápiájában a WHO néhány éve kiemelten ajánlja.
De visszatérve a felméréshez, a tünetekhez a kínai gyógyászat szerinti un. csatornákat rendeltük, pl. az Ön által említettekhez;<br />
depresszió; Vese-Hólyag, Gyomor-Lép (hasnyálmirigy) <br />
kimerültség; Vese-Hólyag, Szív, Szívburok, Yin-Yang Qiao Mai <br />
fejfájás; Vese-Hólyag, Máj-Epe, Tüdő-Vastagbél, Gyomor-Lép (hasnyálmirigy), Hármas Melegítő <br />
száraz száj és nyelv; Vese-Hólyag, Vab, Szívburok <br />
szívtáji nyomó érzés; Szív-Vékonybél, Tüdő-Vastagbél, Ren Mai, ChongMai, Yang Wei Mai. <br />
A kínaiul írtaknak nincs magyar megfelelője. <br />
Ez a kiragadott példa is tükrözi a felmérés eredményét. Ugyanis a higanyterhelés első leírásától 1926-tól kezdődően, a mai napig a különböző közlemények (2002-ig 623 dolgozat foglalkozik az amalgám – higanyterhelés tüneteivel) tapasztalati tényekként kezelték ezeket a tüneteket. A kínai gyógyászat megközelítésében kitűnik, hogy elsősorban a kiválasztó rendszer terhelt; vese, vékony-, vastagbél, máj. És pont ezek a rendszerek amik terhelése esetén ilyen "pszichés" tünetek jelennek meg.
Úgy gondolom, hogy a nagyszámú pszichésen terhelt beteg tüneteinek egy része, vagy a betegek egy része feltétlenül a higanyterhelés következménye. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a pszichés problémával jelentkező páciensek először egy nehézfém – higany terhelés felmérésen vegyenek részt, mellyel kiszűrhetővé válnának a későbbiekben „terápia-rezisztensnek” bizonyuló betegek.
üdvözlettel; munkájához sok sikert, gyógyult pácienseket és egészséget kívánok

A kérdésem az lenne, hogy nikkel allergia okozhat-e az ajkaimon állandó hámlással járó gyulladást, illetve arcomon állandósult kiütéseket? Van néhány fogpótlásom, mely valószínű, tartalmaz nikkelt. Köszönöm.

Igen, a rövid válasz. A nikkel általában a koronák, hidak fémrészének anyaga, ötvözőeleme, gyakori allergiát okozó fém.

Fogászati kezelés alatt állok, tegnap szedték ki az utolsó amalgámtömést a fogaimból (6-8 is volt, kb. 10 évig). Méregtelenítésre fogorvosnőm a BÉRES Antioxidáns szedését ajánlotta, ezt szedem is. Közben elküldött fém-allergia vizsgálatra is és lám-lám: nikkelre és kobaltra erős allergiával reagált a bőröm. Sajnos. <br />
Olvasom, hogy mennyi minden étel tartalmaz nikkelt, hogy a mosó- és öblítőszerekről szót se ejtsünk és kétségbe estem kicsit. <br />
(Önmagában az a tény, hogy az eper, a borsó, a paradicsom, a rizs, a kakaó, a tea, stb. mind tartalmaz nikkelt, kissebbfajta sokkot okozott, mert ezeket pl. nagyon szeretem, gyakran eszem-iszom is. ) <br />
Olvastam cikkei közül jó párat, de pont a nikkelérzékenységgel kapcsolatos korábbi fórumos kérdést nem jeleníti meg a gép, így ezért zavarom. <br /> Tudna nekem olyan diétás tanácsot adni, vagy szakembert ajánlani, aki egy "élhető" diétával tud nekem segíteni? <br />
Nagyon szépen köszönöm!

A biodent-en nézzen rá a CikKek/Méregtelenítés ill. Szakirodalom/Méregtelenítés linkekre, lehet, hogy a Béres Antiox kevés lesz.
A nikkellel kapcsolatban az interneten tájékozódhat.<br />
Sok élelmiszer a csomagolás nikkel tertalma miatt került be a kerülendők listájára, pl. konzervek, fóliás margarin, túró, vaj, sajt, stb. Ezeket kerülni kell, ill. más csomagolást kell választani. A nikkelnél elsősorban a kontakt allergia a döntő, és mivel szinte minden fém tartalmaz nikkelt, az arany ékszerek is, ezeknek a testtel való közvetlen érintkezését kerülni kell. A fém pénzek szintén kerülendők, a kissé avit cérnakesztyű nem is volt olyan butaság. <br />
A másik probléma a fogászatban a koronák és a hidak készítéséhez használt ötvözetek. Ezekben nagyon gyakran nikkel, króm, kobalt, molibdén is előfordul. Ezeknél egy másik problémával is találkozunk, ez a fémek oldódása, mely eletrolízis, vagyis ionos oldódás útján megy végbe. Ilyenkor az ionizált fémek sokkal nagyobb problémákat okozhatnak a szervezetben, mint a valamilyen vegyületben, kötésben lévő fémalkotórészek.
Tehát a szájban ne legyenek fémek és lehetőleg a bőrön se. A többit a szervezet tudja kezelni.

Nem vagyok járatos a homeopátiás gyógykezelésekben, de miután eddigi problémámra nem találtam egyéb gyógymódot, érdekelne az Önök véleménye, segítsége is. <br />
Néhány évvel ezelőtt, – emlékezetem szerint porcelánkoronák betétele után – a nyelvemen elváltozások keletkeztek. Kezdetben csak kis helyen, mára már nagyobb kiterjedésben. Orvoshoz fordultam, s a diagnózis szerint "térképnyelv"-et állapítottak meg. <br />
Mivel rendkívül csúnyának és visszataszítónak tartom, mindenképpen szeretném kezelni, a tüneteket legalább csökkenteni. (Problémámat nem a rendszertelen fog-, szájápolás, elhanyagolt fog okozza. )

Úgy vettem ki soraiból, hogy homeopátiás gyógyszereket korábban alkalmazott. Ezekkel lehet öngyógyítást is csinálni, de a bonyolultabb problémák mindenképpen homeopátiás szakorvost igényelnek. A térképnyelvvel sincs másképp. Orvos választásban segítségére lehet a www.homeopatia.lap.hu.
A másik kérdés a porcelán koronákra vonatkozik. Tudnia kell, hogy a porcelán koronák alapja fém, arra égetik a leplező kerámia anyagot. Gyakori a fém miatt, a Galván áram gépződés és az is okozhat hasonló tüneteket a nyelven. Ezt célszerű lenne megméretni, ha a mért érték 300-400 miliVoltot, ill. 3-4 mikroAmpert meghaladja, akkor ajánlatos a koronák cseréje fémmentes fogpótlásokra.

A Phönix kúráról szeretném megtudni, hogy gyermekeimnél (2 és 7 évesek) alkalmazható-e?

A Phönix kúrát gyermeknél nem célszerű alkalmazni. 14 éves korig nem javasolt semmilyen méregtelenítés. Az egészséges táplálkozás kialakítása a legfontosabb.

Érdeklődnék, hogy van-e általános kötelező garanciaidő koronára? Az egy éve beragasztott koronám sajnos kiesett. . . . Ez normális így? Ha nem sérült a korona, visszatehető-e? köszönettel,

Általános kötelező garanciaidő a koronára egy év. Egyes helyeken kettő, de általában – a tapasztalat szerint – a porcelán koronák anyaga, vagyis a technológia 10-12 évig probléma mentes. A korona leesése több mindentől függhet; az alkalmazott ragasztótól, a technológiától, pl. a beragasztás során nedvesség, nyál érte a fogcsonkot, túl kicsi a fogcsonk, stb. Ha a korona nem sérült, minden további nélkül visszahelyezhető és általában ingyenes a beragasztás.

Tavaly nyáron fogtömésem volt, mindkét oldalt alul tömtek 3-3 fogat. Októberben újra felkerestem fogorvosomat, mert addigra már baloldalon az egyik tömött fogam ráharapásra borzasztóan fájt. Korrigálta a tömést mondván, hogy valószínűleg nyomás alakult ki 2 fog között, és túlterhelődött. Kaptam antibiotikumot is, de nem történt változás. 3 hét múlva tömésre mentem. Szintén bal oldalt de felül, az érzékeny fog felettit kellett tömni. Szóltam, hogy nem múlt el a ráharapási érzékenység az antibiotikum hatására sem. Ismét korrigált valamennyit a tömésen.
Kb. egy hónap múlva újra vissza kellett mennem az orvosomhoz, mert ugyanúgy fájt ráharapásra alul, de már felül is mindkét tömött fogam. Ekkor lecsiszolt a tömésekből annyit, amennyit még lehetett. Ez után kicsit enyhült a fájdalom.
Készült röntgenfelvétel is, de az nem mutatott semmiféle elváltozást. Megemlítettem az orvosomnak, hogy előfordul nálam éjszakai fogszorítás. Szerinte emiatt nem szűnik meg ez a ráharapási érzékenység, mivel gyulladás szerinte nincs.
Fogorvosom ennél többet nem tudott tenni értem.
Mi lehet a megoldás, mert ráharapáskor megint egyre kellemetlenebbül kezd fájni a fogam, és sajnos ehhez még társult az is, hogy ugyanezen 2 tömött fogam az utolsó kezelésem óta hidegre borzasztóan érzékennyé vált, ami a mai napig nem múlt el, pedig immáron negyedik hónapja használok kifejezetten erre a célra alkalmas fogkrémet és szájvizet is.
Válaszát előre is köszönöm.

A tömés után átmeneti ráharapási érzékenység előfordulhat, de ennek 1-3 hét alatt meg kell szünni. A ráharapási érzékenység oka lehet;
1. – a tömés "magas"- korábban érintkezik,
2. – a tömés "mély" – a fogideg (pulpa) túl közel van a töméshez,
3. – a tömés alatt nincs un. "alábélelő" cementréteg,
4. – vagy van de túl vékony, ill. nem eléggé kemény,

Az Ön esetében is ezek lehetnek az okok, ilyenkor egy ideiglenes tömés, új alapozással még segíthet, de elképzelhető, hogy a fogat, fogakat gyökérkezelni kell. Az antibiotikum általában nem szokott segíteni, a fogkrém és szájvíz sem.

Alul felül, mindkét oldalon tömték 2-2-2-2 fogamat. Ezután ráharapási érzékenység alakult ki, szinte mindegyik fogamon, nemtudok már 2 hónapja normálisan rágni mert fáj. Néha jobban, néha kevésbé, és hidegre nagyon érzékenyek. Az egyik fogamat azóta újratömték de nem változott semmi. (pedig állítólag professzionális anyagot rakott bele direkt). Az egészben az a legrosszabb, hogy egyik fogam sem fájt addig, amíg hozzá nem nyúltak.

A töméscserék egyik sarkalatos pontja az un. "alábélelés", vagyis az az anyag, ami a tömés alá kerül. Ennek magas kalcium tartalmúnak kell lennie és a tömés során meg kell várni a teljes keményedési időt, ez általában 2-4 perc. Addig nem lehet a tömést befejezni, amig az alábélelés nem köt meg.

Sajnos apai nagyanyám és édesapám is hasnyálmirigyrákban halt meg. Szeretném tudni, hogy a lép-hasnyálmirigy, gyomor szerveknek megfelelő fogaim folyamatos érzékenysége, romlása és fájdalma figyelmet igényel-e a hasnyálmirigyrák esetleges öröklődése miatt? 39 éves vagyok, kb. 10 éve a jobb felső 6-os nagyon gyorsan tönkrement (gyökérkezelés után csaposfog lett a vége), a bal alsó 5-ös is évek óta tömött egyre érzékenyebb, hidegre-melegre egyaránt és kezd elszíneződni. Három napja pedig a jobb alsó 5-ös fáj és hőmérsékletváltozásra hasogat, pedig ez eddig ép volt. A bal felső hatos is régóta tömött. Szeretném tudni, mi a teendőm a betegség elkerülésének érdekében.

Direkt, kimutatott, ok-okozati összefüggés nincs a fogak romlása és a hasnyálmirigyrák között, de mivel ezeknek a fogaknak a területén haladnak át a Gyomor-Lép-hasnyálmirigy akupunktúrás csatornák a kapcsolat mindenképpen létezik. Hatása elsősorban abban nyilvánul meg, hogy ezeknek a szerveknek, szervrendszereknek a normál, egészséges működését a beteg fogak gyengítik. <br />
Elsődleges gyengítő tényező a rossz gyökértömés, a cisztás, granulómás, gennyes fogak. Ezeket csak eltávolítani lehet. A meleg érzékenység azt jelenti, hogy a fog ideg is gyulladt, tehát gyökérkezelni, vagy kivenni célszerű. Az amalgám tömések megléte is, további rizikó tényező. Arra kell törekedni, hogy minél kevesebb fém legyen a szájban.

3 évvel ezelőtt reszekálták és gyökérkezelték elől 2 metszőfogam. A kérdésem az lenne, mennyi időt bír ez ki, nem törik el? Hallottam már olyat, akinek 15 év után is törés nélkül megvolt a rezekált gyökérkezelt foga.

Valóban, nem lehet meghatározni az időt. A gyökérkezelés és a reszekció után a fog törékenyebbé válik, de ez inkább a fog rugalmatlanságát jelenti és ha erős inger, pl. kemény étel harapása – dió, mogyoró, csont, stb. – nem történik, nincs mitől tartania.

Azt hallottam rezekció után a fog elkezd mozogni. Nekem 2 éve rezekálták a szemfogam, de még most se mozog! Elképzelhető, hogy hamarosan mozogni fog?

Ez téves info. A rezekció és a fog mozgása között nincs összefüggés.

2 éve gyökérkezeltek elől 2 fogamat, sajnos nem sikerült, gyökérkezelés után is érzékeny volt, így muszáj volt rezekálni mind a kettőt szájsebészeten, majd utána betömték és mára már jó! Két kérdésem lenne: azt hallottam,hogy a gyökérkezelt fog egy idő után eltörik, na emiatt aggódok, nagyon nem is használom-e két fogam, igaz nagyon nehéz úgy enni, mert pont elől vannak egymás mellett!
A másik kérdésem; ezen fogaim közül az egyik tömése picit megrepedt nagyon minimális szinte csak hajszálrepedés, csak egy picit látszik a repedés, ha mosolygok! El szeretnék menni megnézetni a tömést, de félek attól, hogy nem lehet újratömni! Tehát hányszor lehet tömni egy fogat?

Kicsit túlaggódja a dolgot, az oldalsó gyökérkezelt rágófogak szoktak inkább letöredezni, ugyanis a terhelés – a rágás közben – sokkal nagyobb, mint a harapás alatt. Tehát nyugodtan harapjon.
A hajszálrepedés még nem repedés, meg kell nézetni, valószínű, hogy semmilyen tömést nem igényel, sokszor csak a zománc-lemezek fénytörése okozza a látszólagos repedést.

9 éves nő vagyok, régóta zavar egy esztétikai probléma, a bal oldali kis metszőfogam teljesen ép, soha nem volt tömve, viszont szabálytalan helyzetben van, 90 fokos szögben hátra van fordulva (gyakorlatilag merőlegesen áll a többi foghoz képest), az állandó fogszabályozó számomra nem megfelelő, a kérdésem: létezik-e olyan módszer, hogy a saját fogat kihúzzák és helyes pozícióban visszaültetik – autolog implantació?

Nem ismerek olyan szájsebészetet ahol ezt rutinszerűen végeznék. Gyerekkorban – baleset következtében gyökerestül kifordult fogak visszahelyezve és sínezve, sokszor megmaradnak, de felnőttkorban csak kivételesen. A 90 fokos elfordítás pedig szinte lehetetlen, ugyanis a gyökér görbült és más fogmeder kéne neki. Legegyszerűbb lenne, ha a fogra tennének egy koronát.

Sajnos nagyon erős szájszagom van már évek óta. Rendszeresen mosok fogat és mindenféle szájöblítőt kipróbáltam már, de sajnos egyik sem jó. Fogorvoshoz is rendszeresen járok és nincs rossz fogam. Orvosnál is voltam már többször is a problémámmal (gyomortükrözésen is), antibiotikumokat adtak, de az sem használt. Mit tegyek?

Ha a fogai rendben vannak, nincs ínysorvadása és nincsenek fémmel tömött fogai, a gyomorvizsgálat is negatív, akkor nagy valószínűséggel a nyelvlepedék okozza a problémát. Célszerű lenne minden reggel nyelvtisztítással kezdeni a napot, rögtön felkelés után.
A nyelv reggeli tisztítását végezhetjük fakéssel, fém teáskanállal, fogkefével, vászonnal stb. Jó megoldást jelentenek, a nyelv anatómiai formáját figyelembe vevő hajlítható műanyag-kaparókések, melyek élének mikrobarázdái biztonságosan és alaposan távolítják el a nyelvfelszíni felrakódásokat. De a legjobb az egyszerű teáskanál. Alaposan le kell kaparni a nyelv felszínét, majd a lepedék eltávolítása után célszerű 1 evőkanál olíva olajjal öblögetni, ez fokozza az olajban oldódó méreganyagok leválását a nyelvről, és csak ezután jöhetne a fogmosás.
Ezt mindaddig végezni kell, amíg a nyelv felszínén lepedék van, de 3-4 hétig mindenképpen.

Kb. 1,5 éve minden héten kireped a szájzugom mindkét oldalon. Bőrgyógyászatra jártam folyamatosan de már abbahagytam, mert már nem tudok bízni bennük. kipróbáltak rajtam vagy 20 fajta kenőcsöt meg ugyanennyi gyógyszert. Sikertelenül, mert egyik sem segített. Jelenleg amit használok: Pimafucort kenőcs. Ettől elmúlik ugyan, de ki ujjul a következő héten. allergia tesztet csináltakm amely kimutatta nem vagyok allergiás semmire.

Kérdésem az lenne, hogy csináltak-e ez alatt a másfél év alatt vérkép, vizelet, vércukor és májfunkció vizsgálatot? mert ezek fontosak lennének a diagnózis szempontjából.

A fogíveimre nem fér rá az összes fog. A bal felső szemfogam nem tudott kinőni. A fogaim elöl folyamatosan torlódnak ezért fogszabályzót szeretnék. A szájsebész műtétet javasol, mert a bentmaradt szemfog zavaró lenne a többi fog mozgatásakor. Milyen hatással lehet ez a szervezetemre? Lassan 33 éves leszek.

A szájsebész véleményére célszerű hagyatkozni, ha a bent maradt fog körül a gyulladás krónikussá válik, akkor a fog körül ciszta képződés indul meg és ez a csontállomány felszívódásával jár. Az akupunktúrás csatornák elhelyezkedése szerint ez a terület a Máj – epe körhöz tartozik és ezeknek a szerveknek a működését befolyásolhatja – zavaró mezőként – káros irányba. Ha a szájsebész javasolja, jobb túllenni a fog kivételén mihamarább.

Szoptatós édesanyaként amalgám töméseim cseréjét tervezem. Kérdésem: végezhetem-e a cserét követően a Phoenix méregtelenítő kúrát, vagy ez esetben másfajta módja javasolt a nehézfém-kivezetésnek.

NEM! A Cikkek link alatt az egyik írás részletesen szól erről. A szoptatás befejezéséig nem lehet, nem szabad méregteleníteni, semmilyen módszerrel!

Körülbelül 8-10 hónapja kisebb foltban az államon szőrhiány alakult ki. A folt növekedett, azóta két-három újabb is megjelent.
Több orvos véleménye szerint ezt általában valamilyen, a szájban lévő gyulladásos góc okozza. Készíttettem panorámaröntgent, de azon semmi ilyesmi nem látszik. Bőrgyógyásznak (kettőnek is) megmutattam az arcom, szerinte nem bőrbajról van szó.
Kérdésem: okozhatja-e ezt valamilyen fog- vagy szájprobléma. Meglehetősen sok tömésem, koronám van.
Köszönöm,

Ha a panoráma Rtg szerint nincs krónikus gyulladás valamelyik fognál, ill. nincs gyökérkezelt foga – erről nem ír – akkor elsősorban a mandulákat kell megnézetni, azoknak a krónikus gyulladása okozhat foltos szőrhiányt, de elsősorban a gyökérkezelt fogak – mégha tűnetmentesek is – szokták okozni. <br />
A másik gyakori ok, a fém pótlások, amalgám tömések, koronák, un. Galván áram képződése, termelődése. Ha vannak amalgám tömései, először azokat kell kicserélni, nem fém tömésekre.

Azt szeretném megkérdezni, hogy minden esetben tömni kell a fogat, ha a teteje fekete, de nem fáj?

Valóban gyakori az elszíneződött fog – fekete, barna, sárgás – a rágófelszínen. Ez általában kicsit mélyebb barázdáltsághoz kapcsolódik, de gyakran nem szuvas. idönként kontrollálni kell – fogorvos által – hogy nem mélyebbek-e a barázdák. Léteznek már olyan gélszerű folyékony tömőanyagok, amelyeket direkt erre a célra (barázdazárásra) fejlesztettek ki.

B bal 5-ös fogam felett, ami épp gyökérkezelés alatt áll, nőtt egy ciszta (a 2 kezelési alkalom közt eltelt, sajnos hosszabb időben). A fogorvosom röntgen alapján azt mondta, reszekcióra van szükség, mivel a tályog egy olyan gyökércsatorna felett van, ami egy egyenes szakasz után majdnem merőlegesen folytatódik, emiatt nem lehet kitisztítani. Kérdésem, hogy ez elkerülhető-e, kiváltható-e vmilyen, ha hosszabban is tartó, homeopátiás segítséggel? A tályog már kb 2 hete megvan, de nem szokott fájni. Ráharapásra sem túlságosan érzékeny.

A homoepátiás kezelések a tályogok / ciszták / granulómák esetében a fogászatban nem szoktak beválni. A felső 5. fog esetében pedig a Rtg felvétel dönt, hogy a reszekció keresztülvihető-e. Sok esetben ez sem járható út és a fog kivétele szüségessé válik, ez ugyanis hosszabb távon krónikus gyulladássá alakul és a gyökér végén góc képződik.

15 hónpos kisfiam fogaival kapcsolatban fordulok Önhöz segítségért. Pár napja vettem észre, hogy valószínűleg romlásnak indultak a fogai. <br />
Bence kb. 7 hónapos koráig csak szopott, a mai napig is elég gyakran szopik. Édességet nem evett, cukros italokat nem ivott, cumisüvege, cumija nincs. Ezért állok értetlenül a probléma előtt.

A kalcium adását abba kéne hagyni, nemcsak hogy teljesen felesleges, de egy 15 hónapos babának – aki még szopik is – inkább káros. <br />
A "valószínűleg romlásnak indultak a fogai" még nem diagnozis, azt javaslom, hogy egy gyerekfogorvosnak mutassa meg.
Ez az első baba? Kevesebbet kéne aggódnia.

5 éves kisfiamnak be van gyulladva a foga, el is van színeződve. Bizonyos időközönként az ínyén gennyes hólyag jelenik meg, ami ki szokott fakadni. Nagyon kellemetlen, mert ilyenkor mindig erős szájszaga van a gyereknek. Több fogorvosnál is voltunk, de azt tanácsolták, hogy ne foglalkozzunk vele amíg a gyerek nem mondja, hogy fáj a foga. Szoktuk neki ecsetelni gyulladáscsökkentővel, de semmit nem használ.

A leírása alapján a kisfia egyik tej foga szuvas és a szuvasodás elég mély, már elérte a fog belsejét. Ilyen esetben a tejfogat már nem célszerű betömni, mert csak „befalazódik” a gyulladás. Általában ezért nem szokták kezelni. Viszont mivel a gyerek csak 5 éves elképzelhető, hogy ez a foga – nem írja, hogy melyikről van szó – csak 3-4-5 év múlva hullik ki. Ezért célszerű lenne kipucolni, kitísztítani és un. "öntisztuló felszínűvé" alakítani egyszerű kis csiszolással, hogy a bekerülő ételmaradékok ne okozzanak bezáródást, és állandó gyulladást. Ezt gyerekfogászatokon szokták csinálni.

6 éves kislányomnak két tömött fogán keletkezett tályog (?) a fogorvos kinyitotta, szellőzött, de újra keletkezett az új tömésnél. A maradó fogaira átterjedhet-e, nem lenne- e jobb kihúzni őket?

Ilyen esetben jobb "nyitva hagyni" a lyukas tejfogat. A gyulladt, gennyes tejfogat tömni, gyakorlatilag nem lehet. Ha mégis erre kerül a sor és a fog folyamatosan begyullad, zavart okozhat a maradó fog előtörésében.

A hatéves kisfiamnak nagyon rosszak a tejfogai. Természetgyógyász a Schüssler-féle sók közül a Calcium phosphoricumot javasolta. Szeretném kérdezni, hogy azt meddig kell adni a gyereknek, és elég-e önmagában, esetleg ki kellene-e egészíteni más szerrel. Másik kérdésem, hogy a Dentomin epres fogpora jó-e gyereknek. <br />
Valamint szeretném kérdezni, hogy Ön szerint a kibújt fogaknál hasznos-e a fluoridos lakk kezelés, valamint a barázdazárás. Nagyon köszönöm a választ.

A Calcium phosphoricum elvileg rendben van, napi 1-et lehet szedni 1-2 hónapig. Ami nincs rendben, hogy természetgyógyász homeopátiás szereket nem javasolhat, erre kiképzett, vizsgázott homeopátiás orvosok vannak. Javaslom nézzen rá a homeopatia. lap. hu – ra. <br />
A tejfogakat fluoridos lakkal és barázdazárással értelmetlen kezelni. Ez utóbbinak az előtörő maradandó fogaknál van létjogosultsága. <br />
A Dentomin fogpor a szájürehi pH beállítás egyik eszköze, a tisztító hatáson kívül. Gyereknél általában ritkán alkalmazzuk. <br />
Rossz fogú gyerekeknél a legfontosabb a táplálkozás átalakítása, a szénhidrát tartalom csökkentése, a cukor és a cukros üdítők tiltása, a csokoládé evés utáni azonnali fogmosás, valamint homeopátiás orvos által javasolt szerek, ill. un. "alkati szerek" adása.

Nagy valószínűséggel térkép nyelvem van. Soha nem mentem vele orvoshoz nem igazán volt vele problémám. 25 éves vagyok és mióta tudom az eszem mindig ilyen volt a nyelvem. Minden reggel vastag fehér foltokkal ébredek, amit fogkefével sem lehet eltávolítani. A nap folyamán aztán halványodik. Van hogy eltűnik, de gyakoribb hogy estére újra előjön. Ami még rontja a helyzetet hogy csúnya mélyedésekkel, barázdákkal van teli a nyelvem. Néha egy bizonyos ponton napokig erős fájdalmat érzek, ami nehezen múlik. De irritálja a paradicsom, a citromos dolgok és van hogy csak egy üdítő is. A nyelvem hátsó részén egészen a torkomnál, nemrég vettem észre, apró hólyagok vannak, ami nem múlik. Ettől kicsit megijedtem mert ez nemrég óta lehet ott és nem tudom, hogy valami komolyabb baj lehet-e. Van-e megoldás ezeknek a foltoknak az eltüntetésére, vagy esetleg a barázdák eltüntetésére? Mik lehetnek ezek a hólyagok?

A lepedéket minden reggel el kell távolítani, de nem fogkefével szétmaszatolni, a fogkefék és az erre a célra gyártott kombinált fogkefék erre nem alkalmasak. Kiskanállal alaposan le kell pucolni, hátulról-előre. Javaslom, a reggeli nyelvkaparást és olíva olajos öblögetést – 1-2 percig – majd a fogmosást, ezt kövesse az íny és a nyelv ledörzsölése, de ezt már fogkefével lehet. Legalább 1 hónapig csinálja, ill. addig amíg van a nyelven reggel lepedék. Az olíva-olajat lehet váltogatni tökmag olajjal is. Ha van amalgám tömése, azt ki kell cserélni fémmentesre.

Az lenne a a kérdésem, hogyan lehet megállapítani, ha a fogam teteje a barázdáknál fekete és nem fáj, akkor tömés kell-e vagy elég a felnöttkori barázdazárás? Az orvosom szerint 8 fogam lyukas. Én hármat látok, aminek a teteje fekete a barázdáknál, ő azt mondta, hogy ezeket nem elég barázdazárni. Rötgen nélkül állította ezt, ami pláne furcsa nekem. Nagyon köszönöm előre is a válaszát.

A Rtg felvétel a kis lyukak, vagy mélyebb barázdák esetén, nem alkalmas a differenciálásra. Vannak egyéb technikák, de azok költségesek és nem elterjedtek. Évekkel ezelőtt volt egy felmérés, hogy ugyanazon a beteg-csoporton végzett vizsgálatok alapján több fogorvos, mely lyukakat minősített ellátandónak, hát elég nagy szórás mutatkozott. Tehát ez elég szubjektív, még manapság is. Általában az mondható, ha a kis folytonossági hiányba beleakad a vizsgáló szonda hegye – ez 0,1-0,3 mm – akkor lehet, hogy célszerűbb betömni.
Azt javaslom, keressen fel egy másik fogorvost is, véleményezésre.

Az amalgám tömések cseréjével kpcsolatban több véleméynt olvastam és hallottam. Én szeretném kicserélltetni a töméseimet, de a tegnapi napon voltam fogorvosnál (nem biológi fogorvosláson) és elég komolyan letorkolt a fogorvos, majd közölte, hogy hülyeség lecserélni a meglévő és jól záró amalgám töméseimet. <br />
Véleményével nem igazán értek egyet, lévén, hogy a természet gyógyászom az ellenkezőjét javasolta.

A fogorvosok szemlélete megosztott, ez elsősorban a nem megfelelő tájékozottságból ered, ezt nem szeretném kommentálni. keressen biológiai szemléletű fogászatot.

Hány naponta lehet kicserélni a tömésekből az amalgámot?

Az amalgámtömések cseréjének gyakorisága több tényezőtől függ, általában 2-3 hetente célszerű 1-2 amalgámtömést cserélni. Részletesen tájékozódhat a Cikkek – link alatt, erről a kérdésről.

A közelmúltban gócra utaló tünetek miatt egy túltömött felső nagyőrlő fogamat (saját döntésemre) kihúzták. Az esemény után készített Röntgen felvételen a fog helyén gyökércsúcs közelben tömőanyagnak látszó világos folt látható. Kérem írja le véleményét részletesen, Ön szerint okozhat-e problémát vagy milyen hatásai lehetnek ennek az anyagnak ha bent maradt, mert az eltávolítása – a szájsebészek szerint – az arcüreg közelsége miatt kockázatos, valamint bizonyos mértékű csontveszteséggel is járna. Mit tanácsol? A tömőanyagról – az alapján amit sikerült eltávolítani a területről – annyit tudok, hogy szilárd halmazállapotú fehér színű anyag.

A gyökértömő anyag maradványok általában nem okoznak a későbbiek során problémát, egy részük fel tud szívódni, más részük nem szokott gyulladásos reakciókat kiváltani. Az arcüreg közelsége miatt se javasolt az eltávolítása. Fél évente, évente egy Rtg kontroll javasolt, azon nyomon lehet követni a változást, csökkenést, felszívódást, stb.

A felső két front fogamat lecsiszolták, de nem lett gyökérkezelve. A korona és az íny találkozásánál gyulladás van, folyamatosan vérzik és maga a korona sem esztétikus. Hallottam a vállas csiszolás előnyeiről,de a fogorvos közölte,hogy mivel az én fogam már le van csiszolva,nem lehetséges ez a fajta megoldás. Kérem nyugtasson meg, hogy azért van megoldás az ínygyulladásomra is, illetve egy szebb-jobb korona cseréjére!

Én szívesen megnyugtatnám, de látatlanban igen nehéz megítélni mi is okozza az ínygyulladást. A folyamatos vérzés mindenesetre nem normális. A vállas csiszolás nem mindig előnyös, a fogpulpára kifejezetten károsabb hatású, mint a hagyományos csiszolás. A vérző ínyen nem valószínű, hogy segítene.

Tisztelt Doktor úr, kérnék egy nagy szívességet: Tessék megtudni, hogy a Valplast anyagot melyik cég által szerezheti be a fogorvosom itt Németországban, mert kiderült, hogy az ellen nem vagyok allergiás, ellentétben a Biodentaplast-tal és a Wipo Dur-ral.

A Valplast egy különleges technológia, az USA-ban gyártják, ott a nemzetközi kiképzőközpont is a fogtechnikusok részére. A gyártó teljes fogsor anyagaként nem ajánlja, mert a rugalmasságánál fogva deformálódik és könnyen leesik, csak részleges fogpótlás céljára alkalmazható a gyár szerint, de ha kicsit merevebbre készítik akkor teljes fogsornak is alkalmazható.

3 éves kisfiamnak az elől lévő fogai romlanak, a fogorvos Zymafluor adását javasolta. Ön mit javasolna a fogak védelme, megtartása érdekében? Napi 3-szor mosom a fogát, gyermek fogkrémmel.

Javaslat helyett idemásolok egy cikk részletet;
"A caries / fogszuvasodás, keletkezés több mint egy évszázad alatt kialakított elméletei közül csak azok állják meg a helyüket, melyek a fogat-tejfogat nem önálló szerkezetnek tekintik, hanem a szervezet részének és figyelembe veszik, hogy a dentin, de a zománc is élô struktúra.
Több szerző kísérletileg bizonyította a zománc kétirányú átjárhatóságát (Bronstein, Begeljmann, Entin, S. Klein, Tóth-Záray stb. ). Ennek ellenére még mindig a mechanikus, fizikai-kémiai elsődleges hatásmechanizmus elméletek dominálnak az orvosi és a köztudatban. Ezért kaphatott teret a fogszuvasodás megelőzésének fluorid-ion bevitel növelésével való "egyszerű megoldás" elmélete és gyakorlata annak ellenére, hogy ezt az 1874. évi első szakirodalmi szerepeltetés óta számos szerző elutasította és a negatív hatásokat kísérletileg alátámasztotta.
Az általánosan alkalmazott mezőgazdasági fluortartalmú növényvédőszerek néhány év alatt megnövelik a talaj, talajvíz és az élelmiszerek fluor tartalmát. Így az élelmiszerek egy része is jelentős fluort tartalmaz pl. hal, csirke stb.
A krónikus fluoridmérgezés veszélye minden rendszeresen használt fog-, szájápolószernél fennáll. Leggyakrabban megjelenő formája az ún. fehér foltos zománc. A nyugati országokban és hazánkban is a kereskedelmi forgalomban lévő fogkrémek 98%-a fluoridos készítmény. Az USA toxikológiai központjának adatai szerint 0,5 mg/fluor/testsúly-kg a határérték, e felett mérgezésről beszélünk. Ha fluor túladagolás történik – és ehhez elég az esetleg fluor-ionban dús ivóvíz és táplálék mellett a fluor tartalmú caries megelőző gyógyszerek, magas fluor-koncentrációjú fogkrémek, szájvizek rendszeres adagolása – a következő hatásokkal kell számolnunk:
– enzimgátlás, emésztési zavarok,
– sejtoxidáció csökkenés,
– a szájflóra és a tápcsatorna működését segítő baktériumok szaporodásgátlása,
– a szénhidrát lebontás és az izmok tejsavtermelésének csökkenése,
– véralvadás gátlás (a CaFl2 képződése miatt Ca megkötés)
– fluor felhalmozódik a szervezetben, csontelváltozások, szervelváltozások, szerv hatások: vesebetegség, emésztőrendszeri tünetek, légzőrendszeri problémák, szívkárosodás, idegrendszeri zavar,
– allergia és allergiás bőrfolyamatok,
– növekedési zavar – hormonháztartás befolyásoltság, pajzsmirigy működési zavar,
– vérképzőrendszer problémák, fejlődési rendellenességek, stb.

A fluor bevitelnél az egyik legdöntőbb a szervezetben történő felhalmozás
kérdése, mivel szinte kizárólag fluorral dúsított szájápolási termékek kaphatók. A gyerekek fogmosáskor a fogkrémet, különösen az ízesített készítményeket, szívesen lenyelik, megteremtve ezzel a fluorosis tényét és a mellékhatások kiváltódásának lehetőségét. A kiskorú gyermek a fogkrém 25-75%-át lenyeli a fogmosás során. Különösen hajlamos erre a nem hagyományos ízanyagokkal készülő (pl. gyümölcsízű) fogkrémek esetén. Egy-egy fogmosás alkalmával 0,25-1,5 mg fluor kerül a szervezetbe, egy 300ml-es, 0,05% nátriumfluoridot tartalmazó szájvízben a fluorid összmennyiség kb. 70 mg.
USA National Research Council által meghatározott még biztonságos fluoridbeviteli értékhatárok:
6-12 hónapos kor: 0,2-1,0 mg/nap
1-3 éves: 0,5-1,0 mg/nap
4-6 éves: 1,5-2,5 mg/nap
14- éves: 1,5-4,0 mg/nap

. . . Sokkal egyszerűbb a gyerekek rászoktatása a szénsavmentes természetes ásványvizekre, forrásvizekre, melyek fluort és egyéb nyomelemeket is tartalmaznak.